„Semmiképp sem kell megmenteni a devizahiteleseket” – Így vélekedett az állami segítségnyújtásról 2010-ben Márki-Zay Péter gazdasági főtanácsadója

Noha minapi nyilatkozatai szerint Király Júlia, Márki-Zay Péter gazdasági főtanácsadója az Orbán-kormányok gazdaságpolitikai lépéseinek jelentős részét ma már nem (feltétlenül) tartja hibásnak, a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként, 2010-ben egy konferencián, másként vélekedett a devizakitettség csökkentéséről, illetve a hitelcsapdában vergődő családok megmentéséről. Emlékezetes: a Gyurcsány-korszak egyik legtragikusabb intézkedése a szabadjára engedett devizahitelezés volt, amely több százezer családot nyomorított meg Magyarországon.
Új szerepben mutatkozott be a múlt hónapban Király Júlia közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi alelnöke. A Soros György alapítványi hálózatában is megfordult pénzügyi szakember jelenleg ugyanis Márki-Zay Péter kampányának gazdaságpolitikai témafelelőseként az ellenzéki miniszterelnök-jelölt tanácsadói körét erősíti. Az Mfor.hu korábbi tudósítása szerint Király Júlia egy 2010-ben rendezett konferencián – a devizahitelválság csúcsán – kijelentette, hogy egyáltalán nem tartja jó megoldásnak a devizahitelesek megmentését.Nehéz ezt kimondani, de a jelenlegi helyzetben semmiképp sem kell megmenteni a devizahiteleseket. Arra ugyanis senki nem adott felhatalmazást, hogy választói, adófizetői pénzből egy szűk réteget mentsenek meg
– hangsúlyozta Király MNB-alelnökként előadásában.
Király álláspontjának magyarázata szerint nem megrendszabályozni kell a piacot, hanem meg kell vizsgálni, hogy mi vezetett a devizahitelezés elterjedéséhez. A szakember úgy vélte, a devizahiteleket nem lehetett egy csapásra átváltani, mert az rögtön húszszázalékos forintleértékelődéshez és hatszázalékos GDP-csökkenéshez vezetett volna, amiből a pénzügyi szakember azt a következtetést vonta le, hogy
együtt kell élni a devizahitelekkel.
Miként azt a Figyelő rendezvényén, a Top 200 konferencián a hallgatóságnak elmondta: „Azért nem sikerült a devizahitelezés terjedését megfékezni, mert egy felfutás idején egyik állam, egyik politika sem vállalja fel, hogy beteszi a korlátot.” Király kijelentette azt is, hogy
veszélyes az állam túlszabályozása, ami egyebek között a bankadóban, a devizahitelezés betiltásában és a kilakoltatási moratóriumban nyilvánul meg. Utóbbinak szerinte ára van: kell bizonyos szociális háló, de az államnak nem feladata felelőtlenül dönteni az állampolgárok pénzéről és tönkretenni a jelzáloglevél-piacot.
„A devizahitelezést korlátozni lehet, de a szabad tőkeáramlás korában betiltani nem lehet. Az eurózónához közeledve igenis van jövője a devizahitelezésnek” – jelentette ki a jegybank szakembere, megjegyezve, hogy az MSZP–SZDSZ-tandemkormányzást leváltó jobboldali kormány ezen lépései „arról szóltak, hogy nem megérteni, elemezni, hanem büntetni, korlátozni akarja a piacot”.
A Király Júliának konferencián elhangzott előadása előtt néhány hónappal, 2010 májusában megalakult második Orbán-kormány már az első kormányülésen döntést hozott arról, hogy meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot, amire 2011. július 1-jéig három lépésben került sor. Ezek után, 2010 novemberében életbe lépett a bajba jutott lakáshiteleseket segítő törvénycsomag is, ami több oldalról nyújtott védelmet.
Több hónapos tárgyalást követően pedig ötpontos – a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása mellett árfolyamgátat, fokozatos és limitált árverezést, kamattámogatást, valamint feltételekhez kötött devizaalpú lakáshitelezést biztosító – otthonvédelmi akciótervben állapodott meg a kormány és a Magyar Bankszövetség a lakáshitelesek megsegítésére.
A hirado.hu megkereste Márki-Zay Pétert, a baloldal miniszterelnök-jelöltjét, hogy megtudja, mi a véleménye Király Júlia volt MNB-alelnök, jelenlegi tanácsadója korábbi kijelentéseiről. A cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
forrás hirado.hu, borítókép mti/Beliczay László