Győrffy Balázs: Márki-Zay megmutatta, mire számíthat a gazdatársadalom a baloldaltól

Az ellenzéki összefogásnak egyszerűen nincs is vidéki programja; annyit lehet kiolvasni a mondandójukból, hogy szerintük aki falun vagy kisvárosban él, az másodlagos állampolgár. Ez volt az egykori SZDSZ mondandója is, hogy a falu egy feudális csökevény, amit meg kell szüntetni. A retorika azóta sem változott – nyilatkozta a PestiSrácoknak adott interjújában Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arra is rámutatott, a baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter Hódmezővásárhelyen már földadót is kivetett, a gazdák tehát nagyjából erre számíthatnak, ha az ellenzék jutna hatalomra.

A korábbi, 2010 előtti baloldali kormányok földpolitikája abban merült ki, hogy tétlenül várták, hogy a földmoratórium lejártával az uniós állampolgárok nyakló nélkül vásárolhassák fel a magyar földet. Ez azt jelenti, hogy mára a magyar termőföld jelentős része külföldi kézen lenne, a profit kivándorolna az országból – jelentette ki a PestiSrácoknak adott nagyinterjúban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs hozzátette, mindez a gyakorlatban azt jelentené, hogy létezik ugyan magyarországi mezőgazdaság, „csak nem magyar”.

A baloldal a zöldbáróknak kedvezne

„Például a földmoratórium lejárta után különösen a nyugati országrészben kapásból előkerültek volna a fiókból a külföldiekkel kötött zsebszerződések. Elég komoly harcot kellett vívni, hogy ezeket a zsebszerződéseket ne lehessen élesíteni. Ezenfelül tovább fokozta volna a külföldiek térnyerését, ha kft.-k is tudtak volna földet vásárolni, egy egyszerű adásvételi szerződés révén. Most is minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a magyar föld magyar kézben maradjon” – ismertette a polgári kormányzat törekvéseit a NAK elnöke.

A szakember szerint ha a baloldalon múlt volna, akkor a támogatáspolitika is megrekedt volna a bázisalapú támogatásoknál, azaz kőbe vésték volna a ’90-es évek agrárgazdasági rendszerét, amely csak a zöldbáróknak, tsz-eknek kedvezett, és nem engedett teret az új belépőknek, a fiatal gazdáknak, a kisebb családi gazdaságoknak. „Valószínűleg továbbra is érvényes maradt volna a vidékfejlesztési programokban a 80–20 százalékos szabály is, amelyből csak a kisebbik arányban részesültek volna a családi gazdálkodók. És természetesen nem lenne Agrárkamara sem, ebből kifolyólag nem lenne például jégkármérséklő rendszer, családi gazdasági adózás. A szocialisták 2002-ben a családi gazdaságok szétverésével indították az agrárpolitikájukat, tehát egymást érték volna a gazdák demonstrációi. És biztos vagyok benne, hogy ha hatalomra kerülnének, ezeket ismét meglépnék” – mondta el. Hozzátette, ebből a szempontból is igen komoly tétje van az április 3-i országgyűlési választásnak, hiszen „ami nem kétharmados törvény, azt minden további nélkül meg lehet változtatni, azaz vissza lehet forgatni az idő kerekét. Ez teljesen reális veszély, amelyet nem szabad elbagatellizálni. Az elmúlt 12 évben elért sikerek nem maguktól értetődőek, és nem is visszafordíthatatlanok.”

Aki vidéken él, az másodlagos állampolgár?

Nem véletlen tehát – folytatta Győrffy Balázs –, hogy az ellenzéki összefogás gyakorlatilag „rejtegeti” agrárprogramját a vidékiek, a gazdatársadalom elől. Ugyanakkor mégis világosan látszik, mire készülnek!

„Az ellenzéki összefogásnak egyszerűen nincs is vidéki programja, ehelyett jellemzően inkább leszólják a vidéki embereket. Annyit lehet kiolvasni a mondandójukból, hogy szerintük aki falun él, vagy kisvárosi környezetben, az másodlagos állampolgár. Ez volt az egykori SZDSZ mondandója is, hogy a falu egy feudális csökevény, amit meg kell szüntetni. A retorika azóta sem változott” – fogalmazott ezzel kapcsolatban.

Arra is kitért, hogy Márki-Zay Péter támogatójaként bejelentkezett a kartellezés miatt megbírságolt Bige László baloldali oligarcha, a magyar műtrágyakirály. Győrffy szerint „Bige László egy racionálisan gondolkodó ember, aki felmérte azt, hogy bár érintett egy komoly kartellezési ügyben, nem kell azonnal a kasszához rohanni és befizetni a milliárdos nagyságrendű büntetést. Bige László inkább 19-re lapot húzott, amikor az egész bírságból politikai ügyet kreált azzal, hogy Márki-Zay Pétert megtámogatta. Cserébe nyilván arra számít, hogy egy megváltozott politikai környezetben valamilyen formában csökkentik a büntetését. Nyilván tehettek neki ilyen ígéretet…”

Márki-Zay fejőstehénként tekint a gazdákra, nem partnerként

Úgy véli, mindez azt üzeni a gazdatársadalomnak, hogy velük bármit meg lehet tenni, a politika meg majd elintézi, hogy a felelősök ne legyenek elszámoltathatóak. De ha jobban megvizsgáljuk a miniszterelnök-jelölt politikáját a saját városában, Hódmezővásárhelyen, van még egy ennél talán súlyosabb figyelmeztetés is a gazdálkodók számára.

„Márki-Zay Péternek van egy másik üzenete is a gazdák felé, hiszen Hódmezővásárhely polgármestereként bevezette a földadót mindenféle egyeztetés nélkül. Ez egyértelműen megmutatja, hogyan viszonyul a magyar vidékhez, a magyar gazdákhoz. Fejőstehénként tekint ránk, semmiképpen nem partnerként. A Kormányhivatal egyelőre megakadályozta a földadó bevezetésében, hiszen a rendkívüli jogrend alatt nem lehet újabb adókat kivetni. Ez az intézkedés ugyanakkor csak fel van függesztve; ha megszűnik a rendkívüli jogrend, hatályba fog lépni, és Hódmezővásárhelyen lesz földadó. Ez az, amire készülni kell, ennyit tudunk az ellenzéki összefogás agrárpolitikájáról” – összegzett Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Végül kiemelte: a magyar agrárium számára létfontosságú, hogy továbbra is a Fidesz-KDNP maradjon kormányon, hiszen ez a garancia a kedvező intézkedések fenntartására. A NAK pedig partnerséget vállal a mezőgazdaság, a vidék további fejlesztésében. „Az Agrárkamarának az a feladata, hogy nemzeti hatáskörben érjen el pozitív változásokat, és így vonzóvá tegyük a fiataloknak a gazdálkodást. Magyarországon az egész Európai Unión belül a legmagasabb társfinanszírozás a vidékfejlesztési programhoz. Minden 100 forintból, amit a Vidékfejlesztési Programmal kiosztásra kerül, 80 forint a hazai forrásból származik. Ez is arra bizonyíték, hogy a cél az agrárium és a vidék fejlesztése, és hogy ezáltal fiatalok számára is biztos jövőt jelentsen az agrárszektor. Olyan agráradózási rendszer került bevezetésre, hogy effektív adómentesen lehet mezőgazdasági termelő tevékenységet végezni. Ilyen sehol máshol a világon nincs” – húzta alá.

Kapcsolódó

A vidék bölcs döntésére várva – nemzetstratégiai ágazat lesz az agrárium, vagy újra lesüllyed, ez 2022 tétje!

A vidék jön, vagy a vidék megy – ez a választás fő kérdése azok számára, akik szerint véget kell vetni annak, hogy Budapestországban élünk. Nagyinterjú Győrffy Balázzsal és Szél Istvánnal!

Forrás és a teljes interjú: PestiSracok.hu, fotó: Gémes Sándor