A Vadnyugaton szavazhattak először az amerikai nők

Több mint fél évszázaddal azelőtt, hogy az Egyesült Államok alkotmányának 19. kiegészítése 1920-ban országszerte megadta a nőknek a választójogot, a Wyomingi Terület törvényhozása olyan rendelkezést fogadott el, amely a 21 év feletti fehér női lakosoknak a férfiakéval egyenlő állampolgári jogokat biztosított. A törvény egy korabeli politikai játszma része volt, azonban maradandó mérföldkőnek bizonyult.

1868. július 25-én az Egyesült Államok szövetségi kormánya hivatalos területté nyilvánította Wyomingot, és hozzálátott a kormányzat kinevezéséhez. 1869-ben az újonnan elnökké választott Ulysses S. Grant saját pártjából, a republikánusok közül nevezte ki John Campbellt kormányzóvá.

Campbell egyik első intézkedése egy olyan hivatalos nyilatkozat kiadása volt, amelyben amellett foglalt állást, hogy a terület egyetlen lakosától sem tagadhatják meg a választójogot faji hovatartozása miatt.

Az időközben felállt területi törvényhozó testületben azonban a demokrata párt volt nagy többségben, amely ekkoriban még a polgárháború veszteseinek pártjának számított.

A szövetségi kormányzat jogköreinek szűkítése és a közéletben a fehérek elsőbbsége is a párt fő céljai közt volt (ez a felosztás a 20. század közepén változott meg, amikor a szegregációpárti déli demokraták előbb kiszakadtak a demokrata pártból, majd fokozatosan a republikánusokhoz gravitálódtak).

Habár a színes bőrűek jogainak biztosítását ellenezték, a nők jogaihoz egészen másként álltak a wyomingi demokraták: az általuk meghozott törvények többek között garantálták a női tanítók egyenlő bérezését, és a nőknek önálló, férjüktől független tulajdonjogokat is biztosítottak. A nők választójoga tűnt tulajdonképpen a logikusan következő lépésnek.

Míg a testület egyes tagjai valóban elvi szinten is a nők egyenjogúsága mellett voltak, sokukat más tényezők motiválták. A vadregényes Wyomingban ekkoriban hatszor több férfi élt, mint nő, és a jogalkotók közül többen azt remélték, a szavazati jog több női telepest csábít majd a területre.

A legtöbb demokrata számára azonban a legfontosabb tényező az volt, hogy a törvénytervezet nehéz helyzetbe hozza Campbell kormányzót: ha a faji egyenjogúság szószólójaként ismert republikánus politikus megvétózza a nők szavazati jogát, képmutatónak látszik, ha pedig aláírja, a wyomingi nők nem felejtik majd el, hogy politikai jogaikat a demokraták harcolták ki nekik – legalábbis ezt remélték.

A tervezet végül egy tartózkodással, 7:4 arányban elfogadásra került. Néhány nap vacillálást követően Campbell is aláírta, így 1869. december 10-én Wyoming lett az első amerikai terület, ahol a nők a férfiakéval egyenlő politikai jogokkal rendelkeztek.

A demokratáknak azonban csalódniuk kellett: 1870-ben a női szavazatok is számítottak, amikor a terület republikánus képviselőt küldött a kongresszusba, egy évvel később pedig a területi törvényhozásba is több republikánus került.

A kétségbeesett demokraták megszavazták a nők szavazati jogának visszavonását, azonban túl késő volt: Campbell megvétózta, és a demokraták ahhoz már nem voltak elegen, hogy felülírják a kormányzói vétót.

Habár nem volt zökkenőmentes folyamat Wyomingban sem, a környező nyugati területek követték a példáját: Utah 1870-ben, Washington és Montana pedig az 1880-as évek folyamán adta meg a nőknek a szavazat i jogot. 1919-re a 48 államból 15-ben szavazhattak a nők, ebből 13 a Mississippi folyótól nyugatra volt.

Az 1890-ben teljes jogú állammá vált Wyoming a történelmi mérföldkő nyomán az „egyenlőség állama” becenevet őrzi – habár a törvényalkotók körében korántsem volt teljesen őszinte az egyenjogúság iránti akarat, végeredményben az itt élő nők olyan jogokhoz jutottak már a 19. században, mint a korabeli világban igen kevés helyen.

Forrás: mult-kor.blogstar.hu, illusztráció: Pixabay.com