Márki-Zay minimálbér-ellenes kampányba kezdett
Magasabb bérek, magasabb szociális juttatások, több megtakarítás a családoknál, nagyobb költekezési lehetőség – ezáltal pedig a GDP emelkedése – csak néhány azokból a jótékony hatásokból, amiket szakértők szerint a minimálbér emelése kivált.
Januártól történelmi emelést hajt végre a kormány. A minimálbér eléri majd a 200 ezer forintot. Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje azonban minimálbér-ellenes kampányba kezdett. Miközben szövetségesei még néhány hete is magasabb minimálbért követeltek a kormánytól.
Nagyjából két és fél millió embert érint a minimálbér és a garantált bérminimum 20-20 százalékos emelése. Amíg a minimálbér 2009-ben 71 500 forint volt, januártól 200 ezerre emelkedik. A szakmunkás minimálbér pedig a 2009-es 87 000 forinthoz képest eléri a 260 ezer forintot. Vagyis, a legkisebb bérek nagyjából 3 szorosára emelkednek a 2010 előtti szinthez képest. Ennek köszönhetően például jövőre a minimálbér magasabb lesz, mint a Gyurcsány–Bajnai-korszakban az átlagbér volt.
De, ami talán még ennél is beszédesebb, hogy míg 2002 és 2010 között 2 százalékkal csökkent a minimálbér reálértéke, addig 2010 és és 2021 között nagyjából a kétszeresére nőtt. Ezek a tények.
Nem jó, ha túl magas a minimálbér. Többek között erről beszélt internetes videójában a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Márki-Zay Péter szerint ha túl magas a minimálbér, akkor a vállalkozók nem fognak alkalmazni embereket.
„Ha most Magyarországon felemelnénk a minimálbért 500 ezer forintra, az tragédia lenne, az iszonyatos károkozás lenne az egész ország tönkremenne” – nyiltakozta Márki-Zay. A minimálbér-emelés a legutóbbi nemzeti konzultációnak is témája volt. A válaszadók elsöprő többsége, 94 százalék támogatta a kormány kezdeményezését az emelésről. Végül meg is született a bérmegállapodás.
A legkisebb bérek emelése már csak azért is fontos, mert felfelé húzza a többi bért is. Nemzetközi tanulmányok bizonyítják, hogy a legkisebb bérek emelkedése megmozgatja a teljes bérskálát. Vagyis, a minimálbér és a szakmunkás minimálbér emelése közvetlenül mintegy két és fél millió embert érint, de közvetve szinte mindenkit, aki dolgozik, azaz 4,7 millió munkavállalót.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója szerint a keresetek növekedése újabb lendületet adhat a gazdaságnak. A gazdaság nagyon sok szektora profitálhat. Kiskereskedelem, szolgáltatások, ipar, hiszen a rendelkezésre álló jövedelem – láthatjuk – 20-20 százalékos növekedésével a háztartások elkölthetik ezt a növekményt, és ez természetesen megmozgatja a gazdaság különböző szereplőit, a különböző szektorait – közölte Pásztor.
A fogyasztás mellett a megtakarításokat is növelheti a minimálbér és a keresetek növekedése. Így élénkülhet például az állampapírok iránti kereslet, ami könnyebbé teszi az államadósság finanszírozását, csökkentését is. A legkisebb bérek emelése számos más juttatás, támogatás összegét is növeli. Így többek között nő a táppénz, az álláskeresési járadék és a gyed is. Utóbbi például eléri a bruttó 280 ezer forintot, vagyis tíz év alatt több mint a kétszeresére emelkedik.
Az Origo arról ír, hogy Márki-Zay Péter a rezsicsökkentés után a minimálbért is támadja. Azaz, mindkettőt megszüntetné. A baloldal miniszterelnök-jelöltjének legújabb ötlete alapvetően forgatná fel a magyar gazdaság működését. Óriási káoszt, a fizetések csökkenését és az állástalanok számának növekedését jelentené, ha Márki-Zay terve megvalósulna.
„Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, én nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se” – nyilatkozta korábbi videójában Márki-Zay Péter, de ezt szombaton már letagadta. „Nem mondtam azt, hogy nincsen szükség a minimálbérre”.
Miközben Márki-Zay Péter összevissza beszél a minimálbérről, aközben a baloldal korábban a mostaninál is nagyobb mértékű emelést követelt a kormánytól.
Forrás: hirado.hu
