Továbbra is fokozott a migránsnyomás a déli határon
A lengyel–belarusz határon fokozódó migránshelyzet, a sikeres erőszakos áttörés felbuzdíthatja a szerb–magyar határ szerb oldalán várakozó migránsokat, hogy az eddiginél nagyobb létszámú csoportokban, az eddiginél erőszakosabban próbálkozzanak áttörni a műszaki határzáron.
Az illegális migránsok között, illetve az őket segítő szervezett bűnözői csoportok között friss, mondhatni, órára kész információcsere zajlik, így a lengyel határt Belarusz felől minap erőszakosan áttörő két nagyobb csoportról a szerb oldalon várakozó migránsok és embercsempészek szinte azonnal értesülhettek – mondta a Magyar Nemzetnek Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója, aki szerint egy-egy ilyen sikeres áttörés híre a déli határunk előtt várakozókat arra sarkallhatja, hogy erőszakot alkalmazva megpróbálnak betörni az országba.
Láthattuk az elmúlt hetekben, hogy bár kisebb csoportokban, de rendkívül agresszívan próbálkoznak a műszaki határzárat leküzdeni úgy, hogy kövekkel, husángokkal, csövekkel támadják a határvédőket. Nem tudom kizárni, hogy az eddiginél nagyobb csoportokban és az eddiginél még erőszakosabban kísérlik meg az Európai Unióba való bejutást
– fogalmazott a biztonságpolitikai tanácsadó.
Hozzátette: nagyon nagy előnyünk van a lengyelekkel szemben, hogy mi már öt éve műszaki határzárral védjük az államhatárt, és nem kényszerülünk rá, hogy pusztán élő erővel álljuk el a migránsok útját. A másik nagy különbség, hogy hazánknak jók a kapcsolatai Szerbiával, hatóságaink együttműködve lépnek fel a migráció ellen nemcsak a magyar határnál, hanem az északmacedón határon is.
– A lengyel–belarusz határon kialakult migrációs krízishelyzet a magyar–szerb határra nehezedő migrációs nyomást némileg csökkentheti, de csak átmenetileg – nyilatkozta lapunknak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI) vezetője, Tálas Péter.
A Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) nyári adatai szerint 2009 óta 14 300-an érkeztek Európába a keleti útvonalon keresztül (Belaruszon át Lengyelországba, illetve a balti államokba), miközben a kelet-mediterrán útvonalon másfél millióan, a nyugat-balkáni útvonalon pedig nagyjából egymillióan. Ez az utóbbi útirány vezet hazánkon keresztül Nyugat-Európába.
Tálas Péter szerint a keleti útvonal mesterségesen létrehozott, hiszen a belaruszok igazolhatóan odaszállítják a lengyel határra a migránsokat, akiket megpróbálnak átkényszeríteni lengyel oldalra. A lengyelek mindezt határozott fellépéssel próbálják megakadályozni. A lengyel határőrszóvivő szerint eddig nagyjából harmincezer migránst sikerült az országhatáron kívül tartaniuk. A németek viszont azt mondják, 8800 migráns eljutott a német határra.
Annyi bizonyos, a helyzet nem tartható fenn hosszú ideig, hiszen mind a lengyelek, mind az Európai Unió határozott célja, hogy az államok politikai célra ne használhassák fel a migránsokat.
Az SVKI vezetője arra számít, hogy amint elkészül a lengyel–belarusz határon a jelenlegi ideiglenes helyett a végleges műszaki határzár – ez májusra várható –, egy jóval átjárhatatlanabb, nehezebben megsérthető határ jön létre, és a válság megszűnik. Részben a hajlandóságot, részben a lehetőséget csökkenti majd a műszaki határzár, amit már tapasztaltunk Magyarországon is, hiszen a 2015-ös népvándorlás idején akadt olyan nap, amikor tízezren érkeztek. A határzár kiépítése óta a migránsoknak csak a töredéke érkezik az ország déli szakaszára.
Mindazonáltal a hazánkra nehezedő migrációs nyomás napjainkban is növekszik. Mi sem bizonyítja ezt jobban: nincs olyan nap, amikor rendőreink, katonáink ne akadályoznának meg a kerítésen átmászni szándékozó csoportokat, illetve ne fognának el a mélységi ellenőrzésnek és az operatív felderítésnek köszönhetően naponta több embercsempészt és általuk szállított migránscsoportot.
A sikeres védekezésnek legújabb példáját szerdán Dunaföldváron produkálta az operatív felderítés. Az Alföld felől a Duna hídra érkezett egy román rendszámú ponyvás teherautó, amit a Terrorelhárítási Központ egyik egységének a segítségével a város piacterénél állítottak meg a délelőtti órákban. Kilencvenhét migráns lapult a ponyva alatt. Egyenként szedték le őket a platóról, majd estig tartott a migránsok kikérdezése és nyilvántartásba vétele.
Horváth József szerint megnyugtató, hogy szisztematikus felderítés, szűrő-kutató munka folyik, amivel a jelek szerint sikerült a szervezett bűnözői csoportokat feltérképezni.
Forrás: Magyar Hírlap
Kiemelt kép: illusztráció/MTI
