Kalmár Zsigmondról nyílik kiállítás Hódmezővásárhelyen
Kalmár Zsigmondról, a hódmezővásárhelyi rostagyár alapítójáról nyílik kiállítás pénteken a Tornyai János Múzeumban.
Bernátsky Ferenc helytörténész-muzeológus a tárlat anyagát bemutató szerdai sajtóbejáráson elmondta, hogy tavaly emlékeztek a gyáralapító születésének 160. évfordulójára, és november végén lesz nyolcvan éve, hogy elhunyt.
A Nagyváradhoz közeli Hegyközújlakon született Kalmár Zsigmond 1890-ben szabadalmaztatta a róla elnevezett gabonarostát, kilenc évvel később költözött Hódmezővásárhelyre, ahol gyárat alapított, amely 1941-es halála után egészen az 1950-es államosításig működött. Az üzemben mintegy százezer mezőgazdasági gépet, rostát, magtisztítót, kukoricamorzsolót gyártottak. A termékek a magyar piac mellett sikert arattak az egykori Jugoszlávia területén és Romániában, de exportálták Olasz-, Török- és Oroszországba is – közölte a muzeológus.
Kalmár Zsigmond önerőből építette fel nemzetközi sikereket elérő cégét, és bár többször is súlyos veszteségek érték, mindig újrakezdte a munkát. Az első világháborút követően például súlyos munkaerő- és alapanyaghiány sújtotta, a megszálló román csapatok elvitték a gyár összes eszközét, de talpra állt, és újraindította a termelést. A szakember sokat tett üzeme dolgozóiért és a közösségért: könyvtárat hozott létre, zeneszerszámokat vásárolt, támogatta a dalárdát, saját költségén vezettette be például a kútvölgyi szanatóriumba a villanyvilágítást, kiburkoltatta a Simonyi utcát, harangot adományozott a susáni templomnak – tudatta Bernátsky Ferenc.
A tárlat rendezésének ötlete akkor merült föl, amikor a gyáralapító dédunokája tizenegy, a családot, az üzemet, a gyár termékeit ábrázoló fotót adományozott a közgyűjteménynek. Ezt követően a múzeum felhívással fordult a hódmezővásárhelyiekhez, akik a fényképek, dokumentumok, a cég 1910-es és 1930-as évekből származó termékkatalógusai mellett két nagyméretű Kalmár-rostát, kukoricamorzsolókat és egy kisebb magválogatót, valamint egy makettet is fölajánlottak a kiállításra. Ezek mellett a közgyűjtemény emeleti termeibe betérőket családi és ipartörténeti fotók, korabeli újságcikkek vezetik végig a Kalmár-rostagyár történetén és alapító-tulajdonosának életútján.
