Mezőhegyesen a közvagyon nem veszíti el közvagyon jellegét

Október 28-án jegyezték be hivatalosan a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt, amelyet a törvény szerint két vagyontárgy illet: az egyik a Nemzeti Ménesbirtok részvényeinek száz százaléka, a másik pedig egy vagyonkezelői jog biztosítása mintegy 8200 hektárnyi termőföldön és közel 1500 hektárnyi erdő felett. Lázár Jánossal, az alapítvány kuratóriumának elnökével, a vásárhelyi-makói térség országgyűlési képviselőjével beszélgettünk.

„A rendszerváltásnak – félbehagyottsága mellett is – volt egy kétségtelen vívmánya: 1990-ben kimondtuk, hogy magyar föld külföldi tulajdonba nem kerülhet. Ez fontos és nagy lépés volt. A rendszerváltást követő évek-évtizedek azonban bizonyították, hogy mindez csupán szükséges, de nem elégséges föltétele a nemzeti érdek érvényesítésének” – mondta a Promenad24-nek Lázár János.

A politikus hozzátette, a föld nemzeti tulajdonban tartása az új Alaptörvénybe is bekerült. Most azonban, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány megalkotásával újabb lépést teszünk a nemzeti érdek érvényesítése irányában. Mert nem csupán arra kell hatékony jogi eszköz, hogy ne szerezhesse meg bárki a magyar földet, erdőt és édesvíz-készletet. Hanem arra is, hogy azokkal gyarapítsuk is a nemzetet. Méghozzá fenntartható módon.

„Mezőhegyes nem múzeum, hanem az ország mintagazdasága. Mintát kell adnunk, példát kell mutatnunk arra, hogy a föld, az erdő hosszabb távon még több hasznot hajthat a magyaroknak, ha nem kizsigereljük, elkótyavetyéljük vagy privatizáljuk, hanem nemzeti kézben tartjuk, miközben modern megoldásokkal nyereségesen műveljük” – emelte ki a politikus.

5000 milliárddal gyarapodott a nemzeti vagyon

Magyarországon az állami vagyon 2010 óta megsokszorozódott, a korábbi privatizáció és állami vagyoncsökkentéssel szemben az állam különböző területeken vagyont halmozott fel, vagyontömeget hozott létre. Nyugat-Európában az állami vagyon értékes elemeket sokszor alapítványokba, befektetési alapokba, tőzsdén jegyzett cégekbe szervezi be. Az Állami Számvevőszék és Költségvetési Tanács mérése alapján 5000 milliárd forintnyi vagyont szedett vissza az állam az elmúlt évtizedben. Lázár János szerint az Országgyűlés által létrehozott Jövő Nemzedék Földje Alapítvány az állami vagyon használatában jelent hatékony eszközt.

„Mi változik? Nő a mezőhegyesi vagyongazdálkodás mozgástere. Ezentúl többféleképpen foghatjuk munkára ezt a vagyont, többféleképpen gyarapíthatjuk az értékét. Mi nem változik? Ennek a haszonnak a gazdája, kedvezményezettje. Az a közösség marad. Nem magáncég és pláne nem magánember: csak és kizárólag a közösség. Közvetlenül a tangazdaság, az iskola és Mezőhegyes közössége. Közvetve pedig a Dél-Alföld, és – a tangazdaságnak a magyar mezőgazdaságon belül betöltött szerepének köszönhetően – az egész nemzet, az ország” – foglalta össze a képviselő, kiemelve, az alapítványi forma garanciát jelent, hogy a 10 ezer hektáros Mezőhegyesi Ménesbirtokot nem lehet privatizálni, mint ahogyan az 2004-ben megtörtént, hanem hosszú távon képes legyen köztulajdonban maradni, közfeladattal végezni a tevékenységét.

Mezőhegyes nem eladó

A magyar államnak jelenleg Mezőhegyesen kívül nincs mezőgazdasági vállalatban érdekeltsége, 2004-ig az összes állami tulajdonban lévő mezőgazdasági vállalatot plrivatizálták. Mezőhegyes volt az egyetlen, amelyet visszavásároltak 2016-ban.

Idén a kormány törvényt alkotott a közfeladatot ellátó közérdekű alapítványokról, amely tulajdonképpen egy új tulajdonforma Magyarországon. A parlamenti vitának fontos vonulata volt, hogy ez magántulajdonnak minősül-e – mindezt vitatja Lázár János, aki szerint ez egy hibrid modell, mert igaz, hogy alapítványi vagyon jött létre, de közfeladatot kell ellátnia és közérdekű tevékenységeket kell végeznie. Az alapítvány nem privatizálható, nem eladható, magáncélra nem használható fel. Mezőhegyes esetében létrejött a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, amely esetében a törvény konkrétan két vagyontárgyat nevesít: az egyik a Nemzeti Ménesbirtok részvényeinek száz százaléka, a másik pedig egy vagyonkezelői jog biztosítása mintegy 8200 hektárnyi termőföldön és közel 1500 hektárnyi erdőn.

„Ez természetföldrajzilag is érdekes, hiszen 10 ezer hektár egyben sehol máshol nincs Magyarországon, bár a Bonafarm és a Mészáros Csoport is nagyobb területen gazdálkodik” – emelte ki a képviselő.

Nem a földnek lesz tulajdonosa az alapítvány, ez is garanciája az állami vagyon megmaradásának, a közcél érvényesülésének. Az alapítvány a földhivatalban bejegyzett vagyonkezelői jogot kap, amely elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt, tehát nem adható el a mezőhegyesi föld, a vagyonkezelői joggal nem lehet akárhogyan bánni, nem terhelhető meg és a föld csak a száz százalékos alapítványi tulajdonban lévő gazdaságnak adható bérbe. Cél, hogy az elidegenítési tilalom örökre fennmaradjon, ugyanis a konstrukciót kétharmados törvény védi, anélkül nem változtatható meg. Ennek a törvényalkotási momentumnak a legnagyobb eredménye az, hogy a visszavásárolt zrt., amelynek könyv szerinti értéke 50 milliárd forint, nem privatizálható.

A közpénz nem veszíti el a közvagyon jellegét

Október 28-án jegyezték be hivatalosan a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt, az alapítói okirat szerint feladata a vagyonkezelésében lévő mezőgazdasági és erdőgazdasági földek megőrzése és átörökítése.

„Az új törvény több eszközt biztosít számunkra profittermelésre, mint a korábbi szabályozás. A mezőhegyesi földek az Alapítvány létrehozásával több pénzt fialhatnak, mint régen. Ezt a pénzt azonban a törvény tűzzel-vassal védi. Egyetlen célra lehet majd fölhasználni: közcélra. A tangazdaság, a mezőgazdasági szakközép, Mezőhegyes és Dél-Békés fejlesztésére. A piacgazdaság és az állami létezésmód előnyeit adjuk össze. Ezentúl úgy gazdálkodhatunk, mint egy magángazdaság, a hasznot viszont csak úgy használhatjuk föl, mint egy nemzeti nonprofit szervezet. Mezőhegyesi pénz csak közcélra mehet, magáncélra egy fillér sem. Az alapítványt létrehozó törvény bezárja a korábbi kiskapukat. Közvagyon Mezőhegyesen többé nem veszhet el. Mezőhegyesi közvagyon nem válhat magánvagyonná, mezőhegyesi haszon nem válhat magánhaszonná. Sőt, ha tetszik itt épp fordított a helyzet. Ezentúl a mezőhegyesi földek körül megjelenő magánforintokból is közpénz lesz. A magángazdaságban szerzett forintok is elnyerik közvagyon jellegüket” – mondta lapunknak Lázár János.

Az agrárium zászlóshajója

Az alapítvány feladata, hogy a Ménesbirtok Zrt. mintagazdaságként a magyar agrárium zászlóshajójává váljon, emellett gondoskodni kell egy szakközépiskola fenntartásáról, amelynek működése szintén példaértékű lehet más intézmények számára is. A Ménesbirtok Zrt.-n keresztül garantálhatók annak a feltételei, hogy a szakképzés is lehet jó a 21. században. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek a diákjai csak 11 százalékban érkeznek mezőgazdasági szakközépiskolából, a diákok több mint 85 százaléka más intézményből érkezik. Ezen változtatni szükséges a kormánybiztos szerint annak érdekében, hogy a 21. században a magyar mezőgazdaság reneszánszát élhesse.

„A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtoknak mint tangazdaságnak statútuma szerint is az a feladata, hogy őrizze-gyarapítsa a rábízott agrárvagyont, legyen szó egyes lófajták génállományának kezeléséről vagy a középfokú agrároktatás biztosításáról. Fontos továbbá, hogy hozzájáruljon a magyar mezőgazdaság versenyképesebbé és korszerűbbé tételéhez, gondoljunk a vetőmaggyártás innovációjára, az öntözési projektünkre vagy épp az állattartás digitalizálására, illetve, amennyire lehetséges, helyreállítsa – a kommunista tervgazdaság és az erőltetett iparosítás következtében – megszakadt nemzeti agrárhagyományt, e tradíció folytonosságát” – részletezte a politikus, hozzátéve, ezért is tartja logikus lépésnek, hogy az Országgyűlés elsőként a ménesbirtok és tangazdaság tulajdona fölé terjesztette ki azt a megerősített törvényi védelmet, amit az Alapítvány testesít meg.

„Ezáltal a magyar föld védelme, a termőföldhöz kapcsolódó tradíció és innováció egyidejű érvényesítése, támogatása hatékonyabban valósítható meg Mezőhegyesen. Márpedig ez a munka a magyar mezőgazdaság szükséges és küszöbön álló megújításához, a következő évtized történelmi mértékű agrár- és vidékfejlesztési programjához mintát, illetve elméleti és gyakorlati segítséget egyaránt adhat az ágazatnak” – mondta el Lázár János portálunknak.

Az alapítvány kurátorai a saját vagyonukkal felelnek

Lázár János célként említette, hogy profitot termeljenek professzionális üzemeltetés mellett és hangsúlyozta, hogy az alapítvány kurátorai vagyonukkal felelnek. Továbbá ismertette a működési modell számait is: az alapítvány megkapja a földet az államtól vagyonkezelésbe, ezt bérbe adja a saját tulajdonában álló cégnek, ebből körülbelül 600-650 millió forint bérleti díjat szed majd be a 8200 hektár termőföld után. Az alapítvány arra számíthat, hogy körülbelül 300-350 millió forint osztalékot tud kockázatmentesen kivenni a cégből.

Az alapítvány 1–1,1 milliárd forinttal gazdálkodik. A többi alapítvánnyal ellentétben a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány nem kap költségvetési támogatást és segítséget, a saját vagyonából kell gazdálkodnia, kizárólag a 600 millió forintos tőkét kapta az alapítótól. Cél, hogy az alapítvány Mezőhegyesen legyen, de ott nem rendelkeznek ingatlannal egyelőre, ugyanis a tiltott állami támogatás szabályai miatt az alapítvány nem lehet ugyanazon a címen, mint az üzemeltetett alapítvány – ezt azokra a megjelent sajtóhírekre reagálva mondta el, miszerint az alapítvány székhelye Budapest lett egyelőre.

A pénzt nagyrészt az iskolára költik majd, illetve az őshonos lófajták megtartására és megmentésére, a diákok felzárkóztatásra. A zrt.-ben jelenleg 4 milliárd forintnyi eredménytartalék van, valamint az ott felhalmozott tőke, a Ménesbirtok számláján 20 milliárd forint áll, amely alkalmas a fejlesztések további fedezésére. A jövőbeli terveik között szerepel még a terjeszkedés is, a cég menedzsmentje és a kuratóriumi tagok azt tanácsolják a kormánynak, hogy támogassák a Nemzeti Ménesbirtokot, hogy vásároljon esetleg más agrárcégeket is akár itthon vagy külföldön (Szerbia és Románia határos Mezőhegyessel) a mezőgazdasági alapanyag-termelésben való szintlépés érdekében.

„Akkor lesz Magyarországon erős élelmiszeripar – feldolgozott tej, csirke vagy sertéshús -, ha lesz alapanyag. Most nem tudjuk saját hazánkat alapanyaggal ellátni, ezzel szemben a növénytermesztésben exportáljuk az alapanyagot, a jelenlegi árak mellett még egy kiáramlás is van, amely nehezíti a versenypiaci viszonyokat” – húzta alá a kormánybiztos.