Márki-Zay támogatja Brüsszel adóterveit
A rezsicsökkentést helyett Brüsszel adóterveit támogatja Márki-Zay Péter. Szerinte az igazi rezsicsökkentés, ha kevesebb áramot, vizet és gázt használunk.
A rezsicsökkentés a kormány egyik legsikeresebb programja, ami egy nagyon komoly társadalmi problémára adott megfelelő választ – mondta Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője az M1 Ma reggel című műsorában.
Majd kifejtette: 2002 és 2010 között a baloldali kormány azt az energiapolitikát folytatta, amit most Márki-Zay Péter is javasol. Akkor ugyanis privatizálták a multinacionális vállalatoknak az energiaszektort, ezzel pedig elveszítette az állam a mozgásterét.
A 2008-as válság idején pedig elszabadultak az energiaárak, és a multinacionális energiavállaltok könnyedén megemelték az áraikat, majd az árkorrekciónál nem csökkentették vissza. Ennek következtében pedig 2010-re Magyarországon volt a legdrágább a háztartási energia az Európai Unióban – fogalmazott.
Mára azonban európai uniós viszonylatban a magyar lakosság fizeti a legkevesebbet az áramért, vagyis ma Magyarország nominális értelemben a legolcsóbb ország az Európai Unión belül
– tette hozzá.
Az alacsony árak annak köszönhetők, hogy hatóságilag rögzítettek, és ezért nincsenek áremelések a lakossági fogyasztók számára.
Hortay Olivér kiemelte, hogy míg a 2010-es években, amikor a rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarországon a kormány visszavezette a hatósági árazást, akkor szinte mindenki támadta ezt a programot. Most pedig a tagállamok jelentős része azon dolgozik, hogy hasonló típusú hatósági védőhálót építsen fel a lakossági fogyasztóknak.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje Brüsszel energiapolitikáját is követendőnek tartja:
„Én azt gondolom, hogy egy kiváló módszer az ETS-rendszer, a kvótakereskedelem, az externáliák beépítésével az árban. Úgyhogy az lesz az érdekes, hogy mondjuk ezekkel a változásokkal mi az a teher, amit átrakna egy leendő kormány vagy az Európai Unió a lakosságra.”
Az ETS-rendszer Brüsszel kibocsátás-kereskedelmi rendszere, amelyet klímaadónak is neveznek. A magyar álláspont szerint nem a családoknak kell megfizetniük a multinacionális vállalatok károsanyag-kibocsátása miatti környezetszennyezést, hanem a szennyezőknek. Jelenleg komoly vita zajlik az ETS kiterjesztéséről, amely megadóztatná a háztartások fűtési és közlekedési kibocsátásait.
Márki-Zay Péter szerint úgy kellene takarékoskodni, hogy kevesebb áramot, vizet és gázt használunk, leszigeteljük a házunkat.
A baloldali miniszterelnök-jelölt szerint ugyanis az olcsó energia és a rezsicsökkentés túlfogyasztáshoz vezet.
A hódmezővásárhelyi polgármester hozzátette: hogy a fenntarthatóság azt is jelenti, hogy mindenki megérzi az áremelkedéseket, mert „végül mindent a fogyasztó fizet”.
A szakértő szerint azonban
ez egy szakpolitikai tévedés, ami markánsan megjelenik az Európai Bizottság szakpolitikájában és a 2002 és 2010 közötti baloldali kormány energiapolitikájában is, és most megjelenik Márki-Zay Péter energiapolitikájában is.
„Azt gondolják, hogy az árjelzésekkel kellő mértékben ösztönözni lehet a háztartásokat arra, hogy a fogyasztásukat csökkentsék, és ez például károsanyag-kibocsátás csökkentéshez vezessen” – mondta Hortay Olivér, majd hozzátette: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztók nem képesek rugalmasan reagálni az árváltozásra.
Majd a szakértő egy példával magyarázta állítását: hiába csökkentek le az árak Magyarországon 2010 után, a fogyasztók nem kezdtek el sokkal többet fűteni, vagy sokkal több villamos energiát felhasználni. És ez fordítva is így van, hiszen a mostani uniós ársokk, illetve a 2008 utáni ársokk nem okozott jelentős fogyasztáscsökkenést.
Ezek az ársokkok azt eredményezi, hogy a háztartások terhei drasztikusan megnőnek, és a háztartások sokkal többet kell hogy költsenek a rezsire
– fogalmazott a szakértő.
forrás hirado.hu, borítókép illusztráció, archív/P24
