Brüsszel nem hátrál: a migránsok tömeges betelepítése mellett érvel az uniós belügyi biztos

Ylva Johansson, az Európai Bizottsági belügyi biztosa nemrég az Európai Migrációs Fórumon mondott beszédet, amely során ismét hosszasan sorolta Brüsszel migrációval kapcsolatos terveit. A biztos beszédéből egyértelművé vált, hogy az Európai Unió nem tett le azon szándékáról, hogy migránsokat telepítsen be, ha pedig kell, ezt a tagországokra is rá fogják kényszeríteni. Az Origo.hu cikke!

Johansson a felszólalása során kifejtette, hogy szerinte a koronavírus-járvány utáni gazdasági nehézségekből a kontinens csak úgy tud kilábalni, ha a folyamatba bevonják a migránsokat, valamint a migrációs háttérrel rendelkező személyeket.

A biztos szerint migránsok nélkül az EU nem lett volna képes megbirkózni a járvánnyal, hiszen ők kulcsfontosságú szereplői az európai gazdaságnak és a társadalomnak.

„A járvány sokak szemét felnyitotta: a migránsok a mi részeink” – jelentette ki. Majd azzal folytatta, hogy ezt a felfedezést az elkövetkező időszakban sem szabad elfelejteni, és sokkal erősebben kell aláhúzni azokat a pozitív üzeneteket, amelyek a migrációval kapcsolatosak, burkoltan utalva arra, hogy az EU-nak mindent meg kell tennie a migráció népszerűsítésének érdekében.

Nem kell félnünk a migrációtól, nem kell félnünk a migránsoktól. A társadalmunknak szüksége van a migránsokra és az általuk hozott energiára és ambíciókra

– hangsúlyozta a belügyi biztos.

Johansson hatalmas előrelépésnek tartja az Európai Kék Kártyát, amelyről májusban született politikai megállapodás. Mindez megkönnyítené a migránsok számára az Európába való bejutást, több jogot biztosítana számukra, és egyszerűbbé tenné a migránsok felvételét is, valamint a tagországok közötti mozgásukat. Hozzátette, hogy az Európai Kék Kártya ügyében az Európai Bizottság már megkezdte a jogi munkálatokat is.

A biztos ezt követően arról is beszélt, hogy a kék kártyát csak az uniós állampolgárok tehetik sikeressé azzal, hogy támogatják a migránsokat, vonzó munkakörülményeket teremtenek nekik és minden szükséges segítséget megadnak számukra, mivel szerinte csak ezzel lehet felvirágoztatni Európát.

Johansson úgy gondolja, hogy ha az illegális migrációt jobban kezelik a tagállamok, az megnyithatja az utat a még több legális úton érkező migráns előtt is. Kitért Afganisztánra is, ahol Joe Biden kaotikus kivonulása tragédiába torkollott. Kifejtette, hogy már beterjesztett egy olyan javaslatcsomagot, amely a magas kockázatnak kitett afgánokon segítene többek között evakuációval és családegyesítéssel. Azaz, tömeges migránsbetelepítés tervéről beszélt.

Ez a terv összességében azt jelentené, hogy az Európai Unió tömegével fogadna be migránsokat egy olyan országból, amely újra és újra a nemzetköz terrorizmus központjává válik, és számos terrorszervezet központjaként szolgált az évek alatt.

A helyzetet tovább rontja, hogy sok migrációpárti tagállam ezen felvetésre pozitívan válaszolt. Többen konkrét áttelepítési és humanitárius befogadási ígéreteket fontolgatnak az afgánok számára. Mások kiegészítő utakon dolgoznak az afgánok számára. Mint a „humanitárius folyosók” Olaszországban és a kiterjedt családegyesítés Írországban.

Johansson előrevetítette azt is, hogy a migránsok nagyobb rétű elfogadásához a „pozitív narratíva megerősítése” mellett egyfajta iskolai érzékenyítésre is szükség van.

Az iskolákat a gyermekek és a szülők integrációjának központjává kell tenni

– magyarázta.

A biztos arról is beszámolt, hogy jelenleg is számos uniós projekt zajlik a migránsok felzárkóztatására, amelyek egy része a digitális munkaerőpiacon segíti az elhelyezkedést az olyan országokból érkezőknek, akiknek eddig nem volt lehetőségük számítástechnikai eszközöket használniuk, vagy hiányosak az ismereteik.

Forrás: Origo.hu, illusztráció: MTI