Életét adta utasaiért a terroristák által meggyilkolt indiai légiutas-kísérőnő

Nirdzsa Bhanot a Pan-American World Airways légitársaság, ismertebb nevén a Pan-Am 73-as járatának rangidős légiutas-kísérőjeként dolgozott, amikor 35 éve, 1986. szeptember 5-én tragédia történt. Egy betervezett pakisztáni pihenő során a járatot négy fegyveres palesztin terrorista kerítette hatalmába, sokkolva az utasokat és a személyzetet egyaránt. Bhanot azonban a kevés kivétel közé tartozott: azonnal a helyzet megoldásához fogott. Habár mindössze 22 éves volt, tettrekészsége megmentette nem csupán a pilótákat, de utasok százait is a 17 órás megpróbáltatástól, amely végül húsz ember életét követelte – köztük a sajátját. A végsőkig hősiesen viselkedő nő saját testével védelmezett három gyermeket, amikor a halálos lövések érték.

A földön ragadt járat

Az 1963. szeptember 7-én az indiai Csandígarh-ban született Nirdzsa Bhanot családjával tizenévesen költözött a nagyváros Mumbaiba. Gimnáziumi tanulmányai után éppen csak felvették az itteni Szent Xavér Főiskolára, amikor egy fényképész a kampuszon elámult a szépségén, és modellként ajánlott neki munkát. Nem sokkal később már üzletek és szépségápolási termékek hirdetéseiben tűnt fel.

Modellkarrierje azonban nem tartott sokáig: a hagyományokat követve belement a szülei által megszervezett házasságba, és 1985 márciusában feleségül ment egy Egyesült Arab Emirátusokból származó férfihoz. Rövidesen kiderült azonban, hogy a férj hajlamos visszaélni a helyzetével: a kegyetlenkedő, abuzív férfitól a hagyományokkal merőben szakítva két hónap után elvált, és légiutas-kísérőnek jelentkezett.

Modellkarrierjének köszönhetően kifinomult kiállása és természetes szépsége szinte borítékolta számára a sikert: 10 000 jelentkező közül őt válogatták be a Pan-American csapatába.

Mindössze egy évvel a légitársasághoz való felvételét követően a palesztin felszabadítási mozgalomból kivált radikális Abu Nidal Szervezet azonban éppen a Pan-Am egyik járata ellen tervelt ki merényletet: az indiai Mumbaiból az amerikai New Yorkba tartó 73-as járat útjába két megálló is be volt tervezve, egy a pakisztáni Karacsiban, egy pedig a nyugat-németországi Frankfurt-am-Mainban.

A terroristák Karacsiban tervezték megrohamozni a repülőgépet, amelyet aztán Ciprusra, majd Izraelbe irányítsák át, hogy fogva tartott palesztinokat vegyenek fel. A foglyok szabadon engedését a repülőgépen ejtett túszokért cserébe tervezték követelni.

Ahogy a Karacsiban várakozó gép a felszálláshoz készülődött 1986. szeptember 5-én hajnalban, Nirdzsa Bhanot és a személyzet többi tagja, valamint az utasok lövések fülsiketítő hangjára rezzentek össze. Reggel 6 óra magasságában egy villogó, szirénázó furgon közelítette meg a 73-as járatot, és a reptér biztonsági szolgálatának egyenruháját viselő fegyveresek pattantak ki belőle.

Ahogy a levegőbe lövöldöző férfiak felszaladtak a repülőgép lépcsőjén, Bhanot bemondta a gépeltérítést jelentő vészjelszót a rádióba, miközben egyik társa a kódot is beütötte a reptéri irányítórendszerbe. Ezáltal a reptéri hatóságok tudták, hogy a repülőgépet minden lehetséges eszközzel akadályozniuk kell a felszállásban, illetve a figyelmeztetés által a pilótáknak is lehetőségük nyílt a menekülésre.

Amikor a gépeltérítők benyitottak a fülkébe, már hűlt helyét találták a pilótáknak. Ez azt jelentette, hogy a terroristák a földön ragadtak, és tárgyalni voltak kénytelenek, ha el akarták hagyni Karacsit. A Pan-Am helyi igazgatója, Viraf Doroga a kifutópályára érkezett, és ígéretet tett a gépeltérítőknek, hogy egy órán belül új pilótát szerez nekik. Ezt természetesen nem volt szándékában betartani.

Bátorság a halálos veszélyben

Amikor az ígért pilóta nem érkezett meg, a terroristák elkezdték kiválogatni az utasok közül a nyugati országok állampolgárait. Elsőként a 29 éves amerikai állampolgár Rajesh Kumart rángatták ki a helyéről, majd a repülőgép egyik ajtajához taszigálták. Itt – a hatóságok szeme láttára – fejbe lőtték, és hagyták, hogy teste az aszfaltra hulljon.

A patthelyzet további négy órán át változatlan maradt. Ekkor a terroristák arra utasították a személyzetet, hogy gyűjtsék össze az utasok útleveleit. Nirdzsa Bhanot rendkívüli bátorságot tanúsítva elkezdte elrejteni a kezébe kerülő amerikai útleveleket, és társait is erre biztatta. A légiutas-kísérők szemetesekbe, illetve vécékbe dobták a dokumentumokat, majd azt állították, nincsenek további amerikaiak az utasok közt.

Nirdzsa Bhanot a rendkívül feszült helyzetben is igyekezett nyugtatni az utasokat. Szendvicseket és üdítőt szolgált fel, és biztosította őket, hogy minden a legnagyobb rendben lesz.

Végül, miután a rettegéssel teli patthelyzet már 17 órája tartott, a repülőgépen elment az áram: az addig működő tartalék áramforrások is kimerültek. Eddigre már beesteledett, a terroristák pedig sejthették, hogy már sosem sikerül felszállniuk. Egyikőjük az egyik társa által viselt bombamellényt vette célba fegyverével, hogy felrobbantsa azt, a sötétben azonban a lövés célt tévesztett, és csupán egy kisebb robbanást eredményezett.

A többi fegyveres ennek hatására – a sötétben szinte találomra – elkezdett az utasok irányába tüzelni, némelyikőjük kézigránátot is hajított az üléssorok közé. Nirdzsa Bhanot az egyik vészkijárathoz sietett a fegyverek torkolattüze által be-bevilágított kabinban. A kijáratot a földi személyzet egyik tagja – aki a repülőn ragadt – kinyitotta, aktiválva a beépített csúszdát is, amelyre Bhanot és a többi utaskísérő minél több embert igyekezett ráterelni. A legtöbb szemtanú szerint éppen három gyermeket védelmezett testével, amikor eltalálták.

Egy másik szemtanú szerint nem csupán eltalálták a lövöldözés közepette, de szándékosan kivégezték: az események e változata szerint az egyik terrorista a hajánál fogva rántotta el Bhanotot az utasoktól, és közvetlen közelről fejbe lőtte.

A lövöldözés közepette a szárnyaknál található vészkijáratot is kinyitotta egy utas, így itt is elkezdtek menekülni az emberek. A 360 utas nagy része így el tudta hagyni a mészárszékké váló Boeing 747-est.

A lövések és robbanások hangjára a pakisztáni hadsereg különleges egysége, az SSG már jó ideje készenlétben álló kommandósai megrohamozták a 73-as járatot, és elfogták a terroristákat, akik a fékevesztett lövöldözésben kifogytak a lőszerből, és nem tudtak ellenállni. A terrorakcióban összesen 21 ember vesztette életét, és mintegy 120-an sebesültek meg.

A négy elfogott gépeltérítőn túl a pakisztáni hatóságok egy hét múlva egy ötödik, szintén palesztin társukat is elfogták. Az öt férfi egyikét, a jordániai állampolgárságú Zaid Hasszán Abd al-Latif asz-Szafarinit kiadták az Egyesült Államoknak, ahol jelenleg is 160 éves börtönbüntetését tölti.

A másik négy férfit Pakisztánban előbb halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték, 2008-ban azonban egy egyezmény keretében kiadták őket a Palesztin Nemzeti Hatóságnak, amely aztán szabadon engedte őket. Tartózkodási helyük jelenleg ismeretlen, 2009-ben az amerikai FBI ötmillió dolláros nyomravezetői díjat ajánlott fel az elfogásukhoz vezető információkért.

Nirdzsa Bhanot emléke

Nirdzsa Bhanot két nappal később töltötte volna be 23. életévét. Mind India, mind Pakisztán posztumusz kitüntette őt a békeidőben adható legmagasabb fokú állami kitüntetéssel, 2004-ben Indiában postai bélyeget adtak ki az ő arcképével. 2016-ban a Neerja című indiai thrillerben dolgozták fel hőstetteit, ebben Sonam Kapoor színésznő alakította. A beszámolók szerint az egyik, általa megmentett gyermek, aki akkor hét éves volt, mára – megmentője tiszteletére – pilóta lett.

Forrás: mult-kor.blogstar.hu