Lázár János: az 1956-os forradalom csak 2010-et követően győzött igazán
A szabadon választott magyar Országgyűlés 2011-ben alkotmányozó többséggel, a nép egyértelmű felhatalmazásával szabadult meg a kommunista alkotmány írmagjától is. Ha nem így tette volna, bűncselekményt követett volna el, hangsúlyozta a forradalom és szabadságharc makói megemlékezésén a térség országgyűlési képviselője.
Mi magyarok 1956-ra elsősorban a magyar történelem erőszakkal elvett lehetőségeként emlékezünk, ami az események ismeretében érthető, mégis számos okot találunk arra, hogy ne a gyász határozza meg az emlékezetet, mondta el Lázár János a makói városi ünnepségen mondott beszédében.
A szabadságharcot valóban eltaposták a szovjet tankok, a forradalmárok életét pedig tönkretették, vagy egyenesen elvették a kommunista világhatalom ügynökei, azért a mi forradalmunk mégis győzött csak talán nem 1989-90-ben, hanem évtizedekkel később.
Akkor, amikor 2010 után a magyarok egy békés és alkotmányos forradalommal befejezték az elsikkasztott rendszerváltást.
Magyarország ma nem csak szabad, hanem független ország is, mutatott rá a térség országgyűlési képviselője, visszaszerezte a szuverenitását politikai, gazdasági, pénzügyi, energiapolitikai értelemben egyaránt, és most küzd azért, hogy a nemzeti önellátás terén is sikerüljön ez.
– A rendszerváltás követő időszakban azonban meg kellett tanulnunk azt is, hogy az idegen hatalmak csapatai nem csak fegyveres, hanem ideológiai, világnézeti katonákból is állhatnak. A szovjet csapatok kivonását követően azonban az elmúlt években végre megkezdődött a fegyver nélküli idegen csapatoknak a kivonása is – fogalmazott Lázár János.
A politikai formálásában ugyanis ma Magyarországon csak olyan emberek, erők vehetnek részt, amelyek arra a magyaroktól felhatalmazást kérnek és kapnak, és akiket a választók ellenőrizni tudnak. Nincs olyan, hogy külföldi érdekkörök, a magyar nép felhatalmazása nélkül civil szervezetnek, vagy mozgalomnak álcázott bábpártokon, bábpolitikusokon keresztül tudjanak befolyást, hatalmat szerezni.
Legitimáció nélkül nincs hatalom, ez is az ’56-osok követelése volt, mutatott rá beszédében a politikus, és ennek köszönhetően az ország 2011-ben végre az írmagjától is megszabadult a kommunista alkotmánynak.
– A szabadon választott magyar országgyűlés új alaptörvényt alkotott, méghozzá a törvényeink betűje és szelleme, a szabad Magyarország alapító atyáinak szándéka szerint. Alkotmányozó többséggel, a nép egyértelmű felhatalmazásávaL, hiszen másképp puccs lett volna, nem több, mint egyszerű bűncselekmény – emelte ki.
Nagyon is van azonban üzenete és jelentősége szerinte ma is október 23.-ának, mégpedig az, hogy a forradalmak eredményeit, vívmányait soha nem lehet magától értetődőnek, öröknek tekinteni, minden korban, minden nemzedéknek tennie kell azért, hogy megőrizze a szuverenitást, a szövetséget, a szabadságot, és az alkotmányt.
Ezekre ugyanis akkor is leselkednek veszélyek, ha éppen nem lánctalpon érkeznek, mondta. Hozzátette: egy-egy nemzet függetlensége mindig bizonyos körök politikai, gazdasági érdekeibe ütközik, az egyenrangú nemzetek kölcsönös előnyökön alapuló szövetsége helyett is mindig van, aki csak birodalmi logikában tudja értelmezni azt a szót, hogy Unió.
Olyan is volt és lesz mindig, aki forradalmárnak mutatja magát, pedig nem más, mint egy egyszerű áruló – fogalmazott. Ennek kapcsán Lázár János emlékeztetett arra is, hogy annak idején sokan látták, egy-egy pufajkás, vagy megszálló leveti az egyenruháját és kapkodva civil ruhát ölt magára. De a ruha vagy szövetségváltás ellenére az áruló ugyanolyan áruló maradt.
– Vigyázzunk tehát az álruhás, önmagukat másnak mutató, mindenkinek tetszeni akaró, de valójában mindenkit csak kihasználó, átverő emberekkel. Fogjunk össze ellenük éppúgy, ahogy 65 évvel ezelőtt az őseink is összefogtak. Védjük meg azokat a vívmányokat, amelyeket az ’56-osok kezdtek el kiharcolni, de saját életükben még nem élvezhettek, védjük meg a szabadságot, a szuverenitást, az európai közösségen belüli egyenrangúságunkat, és természetesen a kiharcolt alkotmányos rendet – figyelmeztetett a térség országgyűlési képviselője.
Ezek a biztosítékai ugyanis annak, hogy Magyarország magyar ország maradjon a következő hatvanöt, száz, vagy ezer évben is, zárta beszédét.
Forrás: makohirado.hu
