quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Vásárhely

Lázár János: félúton jár a tram-train tesztelése, időben indulhat

2021. október 11.

Ez év végén elstartol a menetrendszerű közlekedés Szeged és Vásárhely között – nyilatkozta a Délmagyarnak a projekt kormánybiztosa.

– Már majdnem félútnál járunk, a hatóságok által előírt 50 ezer kilométeres tesztfutásból mostanra 20 ezer kilométert probléma nélkül teljesítettek a tramtrainszerelvények – mondta el a Délmagyarnak Lázár János.

Az országgyűlési képviselő szerint ez is bizonyítja, hogy a tram-train év végére tervezett indulását az sem veszélyezteti, hogy a szakemberek nemrég úgy döntöttek: Szegeden mégis szükség lesz az elektromos hálózat fejlesztésére, hogy az biztosan bírja a várható többletterhelést. Lázár Jánossal az egyik járművön beszélgetett a Délmagyar egyik újságírója.

A szegedi villamoshálózattal kapcsolatos hírekről Lázár Já­­nos kifejtette: a fejlesztés egyetlen nap késlekedést sem okoz a tram-train szerelvények tesztelésében, és így a szolgáltatás – korlátozott szintű, de épp ezért ingyenes – idei elindulásában sem.

A mintaprojekt kormánybiztosa hozzátette, a szakértők arról tájékoztatták, hogy ez a hálózatbővítés előbb-utóbb mindenképp szükséges lett volna. Most tulajdonképpen a fejlesztés előbbre ütemezése történik. Ezzel a szegediek még spórolnak is, hiszen így a beruházás nem a város pénzéből valósul meg, hanem a tram-train projekt keretében.

Lázár János arról is beszélt: Szeged kapacitásait a szó minden értelmében bővíteni kell, hiszen az a cél, hogy a következő tíz évben a megyeszékhely és környéke egy 250-300 ezer fős agglomerációvá erősödjön.

Szeged így veheti vissza vezető szerepét a történelmi Alföldön – mondta az ország­ggyűlési képviselő, hozzátéve: az utóbbi időszakban Kecskemét és Temesvár is megelőzte a várost.

A politikus szerint a központi szerepre való törekvést támogathatja az év végétől menetrendszerűen közleke­­dő tram-train, valamint a Szeged–Szabadka vasútvonal újraindítása is. Utóbbit a szerb oldalon már építik, és a következő hetekben megkezdődik a magyar oldalon is a munka.

Lázár János a tram-train-nel kapcsolatosan emlékeztetett: jelenleg naponta körülbelül 10 ezer ember ingázik Szeged és Hódmezővásárhely között, ami ma oda-vissza összesen közel két órát vesz igénybe. Nyugat-­európai kutatások is megállapították, ha naponta egy óránál többet ingázik egy munkavállaló, akkor előbb-utóbb belefárad, és elköltözik abba a városba, ahol a munkahelye van.

A tram-train segítségével a munkaerő mobilitása megnő, a munkavállalók közelebb ke­­rülhetnek a képzésekhez.

– Szegednek szüksége van a Vásárhelyről ingázókra, Vásárhelynek pedig az itt dolgozó szegediekre – mondta a politikus. Hozzátette, persze Hódmezővásárhelynek leginkább arra van szüksége, hogy az itt élők ne költözzenek el, amin segít a tramtrain. Egy lelkiismeretes városvezetéssel, amely a település és az itt élők érdekeit az egyéni politikai szempontok elé helyezi, jó életfeltételek teremthetők Hódmezővásárhelyen.

– A Fidesz-kormány minden vidéki nagyvárost, így Szegedet is fejleszteni akarja. Szegeden van restanciánk, meg kell építenünk még a harmadik hidat, és a gazdaságot is erősíteni kell – közölte Lá­­zár János.

Kijelentette: a gaz­­daság fejlesztése esetében Csongrád-Csanád megyének és Szegednek nagy lehetősége az élelmiszeripar. A kormányzat 2023 és 2030 között mintegy 4500 milliárd forintot tervez elkölteni vidékfejlesztésre: ez az uniós agrártámogatásokkal és a szektor saját beruházásai­val mintegy tízezer milliárd forintos, azaz történelmi léptékű fejlesztési forrás lesz, ami a hétköznapokban is érvényt tud szerezni annak az új politikának, amely röviden ebben a négy szóban foglalható össze: most a vidék jön – fogalmazott Lázár János.

Forrás delmagyar.hu, fotók Frank Yvette