quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 06. 18. szerda
  -  Arnold, Levente
Térség

Évente 60 ezer ember életét mentheti meg itthon az új transzlációsmedicina-modell alkalmazása

2021. augusztus 05.

A Szegedi Tudományegyetemről induló új transzlációsmedicina-modell az egészségügyre, az új tudományos eredmények hasznosítására, ezek közérthető összefoglalására, valamint az összes résztvevővel történő kommunikációra fókuszál. Az elmúlt évek eredményeiről szóló cikket az orvostudomány legkiemelkedőbb folyóirata, a Nature Medicine közölte.

A PubMed adatai szerint évente 1,4 millió publikáció jelenik meg a szakmai lapokban, ez a tudás azonban nem kerül azonnal vissza a gyakorlatba, tehát nem hasznosul. Magyarországon például 2016-ban 126 ezer ember halt meg, de közel 60 ezer ember élete megmenthető lett volna, ha az addig rendelkezésre álló összes tudományos információ és módszer visszakerült volna a betegekhez.

„A 21. század fő kihívásai közé tartozik a transzlációs orvostudomány. Fejlesztése elengedhetetlen a tudományos eredmények közösségi hasznosításához” – olvasható a Nature Medicine folyóirat 2021. július 26-án megjelent cikkében. A Hegyi Péter, Erőss Bálint, Izbéki Ferenc, Párniczky Andrea és Szentesi Andrea által jegyzett tanulmány szerzői közül négy az SZTE egykori, illetve mai polgára.

A Szegedi Tudományegyetemről induló új TM-modell az egészségügyre, az új tudományos eredmények megszerzésére, az eredmények érthető és könnyen értelmezhető összefoglalására, valamint az összes résztvevővel történő kommunikációra fókuszál. A közlemény több oldalról is bizonyítja, hogy a tudományos aktivitás egészségügyi ellátásba történő beépítése nélkülözhetetlen a jó minőségű és költséghatékony betegellátáshoz.

A Szegedi Tudományegyetem irányításával a „LIVE LONGER – Modern orvostudományi diagnosztikus eljárások és terápiák fejlesztése transzlációs megközelítésben: a laboratóriumtól a betegágyig” elnevezésű projekt 2017 és 2020 között valósult meg. Az SZTE aktívan részt vett a „STAY ALIVE – Transzlációs medicina a jobb minőségű betegellátásért” projektben. E két pályázat lényege is a magyarországi transzlációs medicina bevezetése volt. Hatásukra a modell egyes részeit már három hazai egyetem – az SZTE, a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem –, illetve két kórház – a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, valamint a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház – is használja.

„A médiának óriási szerepe van abban, hogy a hiteles tudományos információt közérthetővé tegye, emellett elengedhetetlen a lakosság egészségügyi képzése és a tudományos ismeretterjesztés javítása” – hangsúlyozta Prof. Dr. Hegyi Péter, az SZTE, a PTE és az SE kötelékében is dolgozó kutatóorvos. „Az orvosképzésbe be kell építeni a tudomány alkalmazásának szemléletét. A szakképzésben el kellene jutni oda, hogy a tudomány szerepe is kiemelt legyen, tiszteletben tartva a betegágy melletti gyakorlat fontosságát. Tehát az egészségügyben paradigmaváltásra van szükség.”

A TM-ciklus kiépítése Budapesten is elkezdődik, a modell iránt az Amerikai Egyesült Államok is érdeklődik.

forrás szte sajtó, borítókép illusztráció