Világcégeknek és induló vállalkozásoknak is lesz hely a szegedi tudományos ipari parkban

A tervek szerint 2019-ben nyílhatnak meg az első intézmények a szegedi lézerközpont szomszédságába tervezett tudományos ipari parkban – közölte Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora kedden a Tisza-parti városban.
Az akadémikus a Rákóczi Szövetség helyi szervezete által szervezett konferencián elmondta, hogy a szegedi lézerközpont 2019-től üzemelhet teljes kapacitással, és ekkortól működhetnek az első intézmények is a környezetében kialakítandó tudományos ipari parkban.
A lézerközpont a fotonika – az egyik legperspektivikusabban fejlődő iparág – tudományos hátterét bővíti, melyben az Európai Unió világszinten is vezető szerepet tölt be – tudatta a professzor.
A lézerközpontban születő tudományos eredményeket hasznosító induló vállalkozások mellett a parkban számítanak a nemzetközi piacon már sikeres, nagy cégek jelenlétére is többek között a gyógyszeripar és az informatika területéről.
A parkban működik majd az EU tudományos nagyberuházásaként létrejövő Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ, és a kecskeméti egyetemmel közösen járműipari kompetenciaközpont kialakítását is tervezik pályázati támogatással – mondta a rektor.
Herbert Schaden, a Zeiss kereskedelmi alelnöke elmondta, hogy az optikában és finommechanikában vezető szerepet betöltő cég nagyon szoros kapcsolatot ápol számos egyetemmel és kutatóintézettel. Hozzátette: eddig több mint harminc Nobel-díjas tudós használta kutatásaihoz a Zeiss termékeit például az orvos- és anyagtudomány területén.
Az éves szinten 4,8 milliárd euró bevételének 10 százalékát kutatás-fejlesztésre fordító vállalkozás örömmel bővítené partnerei sorát a Szegedi Tudományegyetemmel – közölte az alelnök.
Stephen Nickell, a Zeiss vezető termékmenedzsere kifejtette, a cég készítette a leggyorsabb pásztázó elektronmikroszkópot, amely elsősorban az idegtudományokban alkalmazható a sejtek kapcsolatainak feltérképezésére, de alkalmas a félvezetők, illetve a palagázkészleteket rejtő kőzetek vizsgálatára is.
A cég a technológia továbbfejlesztésében fontosnak tartják az együttműködést az SZTE kutatóival a neurobiológia, az orvostudomány és a szoftverfejlesztés területén – tudatta a szakember.