“Vigyázó szemünket ma is minden nap a határon túli magyarokra kell vetnünk”

Katonazenével, kórusénekkel, valamint versessel és koszorúkkal emlékeztek meg ma délután Hódmezővásárhelyen a trianoni békediktátum aláírásának közelgő évfordulójáról.

A Szent István téri országzászló alatt megtartott rendezvényen a városvezetést Bálint Gabriella önkormányzati képviselő, valamint Almási István polgármester képviselte. Előbbi a megemlékezés részeként szólt is néhány szót az egybegyűltekhez.

Beszédében – az 1920-as szerződéssel kapcsolatos, fontosabb számadatok ismertetése mellett – többek közt kijelentette, kilencvenhét évvel ezelőtt „halálra ítélték” hazánkat Versailles-ban, és bár a nemzet túlélte a tragédiát, a trianoni döntés olyan „lelki, gazdasági és egzisztenciális törést okozott, melyet mind a mai napig nem tudtunk feldolgozni”.

Hozzátette, Magyarországnak nem csak a gyógyulásra, de a bocsánatkérésre is várnia kell, az európai közösség, az egykori (kis)antant hatalmak lelkiismerete ugyanis közel száz évvel a történtek után sem mozdult meg – épp ellenkezőleg.

_{Forrás: Vásárhely24/Frankó Máté}

Szavai szerint „vigyázó szemünket” most is minden nap a határon túli magyarokra kell vetnünk, ma is sorozatos jogsértéseket követnek el a szlovákiai, az erdélyi, a szerbiai vagy épp a kárpátaljai magyarsággal szemben.

Felvidéken ma is érvényben vannak a Bene¹-dekrétumok, továbbra sem biztosít autonómiát Románia a Székelyföldnek de mind a mai napig érkeznek hírek a magyarságukban meggyalázott idősekről, vagy épp a hazájukban ellehetetlenített magyar vállalkozókról, oktatási intézményekről – sorolta a képviselőnő, külön is szót ejtve a marosvásárhelyi katolikus iskola kálváriájáról, a levetetett székelyzászlókról és magyar helységnévtáblákról, valamint a szerb illetve ukrán nacionalisták által félelemben tartott délvidéki és kárpátaljai magyarokról.

_{Forrás: Vásárhely24/Frankó Máté}

Zárásképp hangot adott abbeli meggyőződésének, miszerint ma Magyarországon ugyanazt a – történelmünkben példa nélküli – nemzeti egységet kell megteremtenünk, mely a Trianont követő éveket jellemezte: az erejéhez mérten mindenkinek – önkormányzatoknak, intézményeknek, egyesületeknek és magánszemélyeknek egyaránt –  támogatnia kell a határon túl élő nemzettársainkat.