Szigorú vizsgálatot helyezett kilátásba az EP Magyarországgal szemben

Komoly vizsgálatot helyezett kilátásba az Európai Parlament Magyarországgal szemben: az uniós testület szerint egyes kormányzati intézkedések „rendszerszintű fenyegetést” jelentenek a magyar jogállamiságra, így kezdeményezte az úgynevezett „hetes cikkely” szerinti eljárás megindítását.

A határozat 393 igen szavazat mellett, 221 tiltakozó és 64 tartózkodó voks ellenében ment át az EP-n. A javaslatot a szocialisták, a liberálisok, a zöldek, és az egyesült baloldal képviselői nyújtották be, de a szavazáson kaptak támogatókat más frakciókból is.

Az EP elsősorban a civil szervezetekkel és a menedékkérőkkel kapcsolatos jogszabályi szigorításokat kéri számon a magyar kormányon, de megállapodást sürgetnek a CEU ügyében is. A dokumentum mindemellett az Európai Bizottságnak is üzen: felszólítja az EB-t, hogy a jövőben szigorúbban ellenőrizze a Magyarországra érkező EU-s pénzek felhasználását.

Magyarország egyfajta teszt az EU számára, amelynek során bizonyíthatja, hogy képes és hajlandó választ adni saját alapvető értékeinek valamely tagállam általi fenyegetésére és megsértésére – olvasható az EP-határozatban.

_{Forrás: Wikimedia.com}

Az Index Eurológus című szakrovata szerint a most elfogadott döntés értelmében egy igencsak  hosszadalmas procedúra veszi kezdetét. Első körben az Európai Unió állampolgári jogokért felelős szakbizottsága foglalkozik majd a kérdéssel. Itt készítenek egy jelentést a magyar demokrácia helyzetéről, majd kiadnak egy állásfoglalást arról, hogy meglátásuk szerint valóban szükség van e a hetes cikkelyre. Ha úgy ítélik meg, hogy igen, ismét csak az Európai Parlament elé kerül az ügy, magát a vizsgálatot azonban a tagállami minisztereknek kell megindítaniuk. Ezt követően – sőt már ezzel párhuzamosan is – egy sor tanácskozást, egyeztetést tartanak a magyar kormánnyal. Meghallgatják az elképzeléseiket, egyúttal ajánlásokat tesznek nekik.

Pártreakciók

Az Európai Parlament mai határozatára többek közt a Fidesz, az MSZP és a DK is reagált.

Hidvéghi Balázs, a kormánypárt kommunikációs igazgatója szerint a döntés arról tanúskodik, „hogy az uniós testületben ülő magyar baloldali képviselők is Soros György kottájából játszanak”, ami „szégyenletes és elítélendő”, ugyanakkor hozzátette, annak ellenére, hogy az amerikai milliárdos „személyesen lobbizott Magyarország ellen” a néppártiak (azaz a Fidesz európai szövetségesei – szerk.) nagyobbik része egy „józanabb” verzióra voksolt.

Meglátása szerint az EP Magyarországra akarja erőltetni a migrációt, így a szavazás valódi célja az volt, nyomást gyakoroljon a kormányra az illegális bevándorlás ügyében.

Mindezeken felül „a valóságtól elrugaszkodottnak” nevezte a dokumentumot, amely tele van toríztásokkal.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke szerint ugyanakkor az EP dokumentum egyértelműen azt jelzi, hogy Európának elege van abból, amit a magyar kormány tesz. Úgy véli, világos, hogy a szöveg „a demokráciaellenes döntések, a civilekről szóló törvény, a szabad egyetemek elleni támadás miatt” született.

A témában tartott mai sajtótájékoztatóján leszögezte, a szavazás nem Magyarországról, hanem a magyar kormányról szólt, egyúttal azt is,  a döntést „nem Brüsszel vagy Soros György”, hanem a jobboldali szavazatokkal is támogatott Európai Parlament hozta meg.  

Ha Orbán marad, az ország elbúcsúzhat az uniós tagságától – ezt már Gréczy Zsolt DK szóvivője mondta. Szerinte a történtek kapcsán a fideszes politikusok „azt fogják hazudni, hogy megtámadták a magyar embereket”, de ez nem igaz. Úgy fogalmazott, az  EP-képviselőknek azért van elegük Orbán Viktorból, mert szeretik Magyarországot és „már nem tudják tétlenül nézni ezt a rombolást”.