Nem csak a nagyvárosi pályázóknak szánják az EU-s forrásokat

2017 tavaszáig összesen több mint tizenháromezer magánszemély, vállalkozás, egyesület, egyházi szervezet és önkormányzat csatlakozott a vidékpolitikában érdekelt társadalmi, gazdasági szereplőket támogatni, informálni és összefogni hivatott Magyar Nemzeti Vidék Hálózathoz.

A szervezetnek az ország szinte minden pontján vannak partnerei. Rendezvényeikkel, konferenciáikkal és munkatársaik révén jelen vannak Magyarország összes megyéjében.
De mit is takar pontosan az MNVH? Feladataikról, céljaikról és működési struktrújáról Sáringer-Kenyeres Tamást, az MNVH elnökét kérdeztük.

A Nemzeti Vidék Hálózatokat az Európai Unió hívta életre azzal a céllal, hogy lendületet és támaszt adjon a vidék felzárkóztatására irányuló törekvéseknek. Európa szinte valamennyi országában működnek hasonló szervezetek, hasonló céllal, ugyancsak EU-s támogatással – kezdte beszélgetésünket a hálózat vezetője.

Elhangzott, első és egyik legfontosabb feladatuk az, hogy eljuttassák a Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatos pályázatokra és uniós projektekre vonatkozó híreket, lényeges tudnivalókat az érdekelteknek, széleskörű tájékoztatást adjanak a vidéket érintő aktualitásokról és célkitűzésekről a helyi embereknek.

Szavai szerint, a vidéki vállalkozók, kisebb civil csoportok közül sokan ma is a nagy pályázatíró cégek privilégumaként tekintenek az EU-s pályázatokra, ám ez korántsincs így. Sőt! Mint mondta, az EU számára kiemelten fontos, hogy a vidéki társadalom is közvetlenül és tisztán részesülhessen az unió adta lehetőségekből (legyen szó mezőgazdasági, kereskedelmi, gyártó, illetve feldolgozó cégekről, infrastruktúra-fejlesztésekről, vagy épp kulturális beruházásokról), és ezáltal csökkenjenek a nagyvárosi és a vidéki életminőség közti különbségek.

Sáringer-Kenyeres Tamás a portálunknak adott interjújában mindezeken felül hangsúlyozta, az MNVH – mint azt a neve is mutatja – egy hálózati struktúrában működő szervezet: egyrészt felülről „széteríti” a vidékfejlesztéshez kötődő információkat az ország egészében, ugyanakkor lehetőséget teremt az interakcióra is.

Nem csak az a dolgunk, hogy megmondjuk, milyen pályázati lehetőségek vannak, de tolmácsoljuk is „felfelé”, hogy milyen pályázati lehetőségekre lenne szükség. Mindemellett a hálózati rendszerben az egymás közti információcsere feltételei is adottak. Értelmes, okos emberek élnek vidéken is, akik fejlesztenek, újabb és újabb dolgokat hoznak létre találnak ki. Mi a hálózaton keresztül begyűjtjük ezeket az úgynevezett „jó gyakorlatokat”, majd a konferenciáinkon és szakmai rendezvényeinken népszerűsítjük azokat – mondta el az MNVH elnöke.

A Magyar Nemzeti Vidék Hálózatról részeletesebben a megyei területi felelősöknél valamint az MNVH.eu oldal kaphatnak bővebb tájékoztatást az érdeklődők.