Klímakonferenciát tartottak Hódmezővásárhelyen

Alkalmazkodj okosan! címmel klímakonferenciát tartottak szerdán a hódmezővásárhelyi Városháza dísztermében.

A Dipol Csoport, a Herman Ottó Intézet az Országos Klímareferens Hálózat Egyesület valamint a helyi önkormányzat szervezte tanácskozáson egyebek közt szó esett az éghajlatváltozás globális hatásairól és helyi kihívásairól, de a környezettudatos települési önkormányzatok klímapolitikai feladatairól, kívánatos célkitűzéseiről is.

A tudományos találkozón elsőként Mika János egyetemi tanár, neves éghajlatkutató tartott előadást a megjelenteknek. Beszédében pontokba szedte a „klímaszkeptikusok” leggyakrabban hangoztatott érveit és észrevételeit majd – ábrákkal, számadatokkal és grafikonokkal – igyekezett tételesen is megcáfolni azokat.

Elhangzott, igaz az az állítás, miszerint más földtörténeti korokban is voltak jelentős hőmérsékletváltozások, mindazonáltal sosem volt ilyen rövid idő (néhány évtized) alatt ilyen mértékű felmelegedés. Éppen ezért nem áll meg az a vélekedés sem, miszerint természetes – az embertől független – folyamatokról van szó: a tudományosan megalapozott számítások a növekvő károsanyag-kibocsátás és a felmelegedés mértéke közt egyértelmű összefüggéseket mutatnak.

Szólt arról is, hogy bár kétségtelen tény, miszerint a különböző számítások korántsem tökéletesek, mindazonáltal a modellek negyven éve változatlan tendenciát mutatnak; a folyamatok irányát tekintve pontosak.

Előadásában az elmúlt években tapasztalt stagnálásról (hogy tudniillik a 2010-es években egy időre megtorpanni látszott a felmelegedés) úgy fogalmazott, az pusztán csak egy átmeneti időszak volt, amikor is az üvegházhatású gázok nem a levegőt, hanem a déli óceánokat melegítették.

Szavai szerint elmúlt években a globális felmelegedés ismét nekilendült, korántsem pesszimista becslések szerint pedig – radikális szemléletváltás nélkül – 5-6,5 Celsius-fokos felmelegedés sem kizárt 2100-ig. (A legborúlátóbb elemzések már átlagosan 10 – de Magyarországon is mintegy 5 – fokos hőmérséklet-emelkedést prognosztizálnak.)

Ezek a folyamatok számos globális veszéllyel fenyegetnek, kezdve a vízhiánytól, a megbomlott ökoszisztémán át a fajpusztulásokig.

A jelenről szólva elmondta, vannak bíztató eredmények (2014 és 2016 között például nem nőtt a károsanyag-emisszió mértéke a korábbi évekhez képest) ám ezek önmagukban még kevésnek látszanak, ráadásul messze el is maradnak a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott céloktól.

Mika professzor mellett a konferencián felszólalt Hegedűs Zoltán, Hódmezővásárhely alpolgármestere is. Mint mondta, ha kimondva nem is, közvetve számos környezet- és klimatudtaos projektet és beruházást ösztönzött a város az utóbbi években.

Szólt a geotermikus energiát használó közintézményekről, a közösségi épületek energetikai korszerűsítéséről és az önkormányzat által is támogatott panelprogramokról, a kerékpáros-közlekedést támogató infrastruktúra-fejlesztésekről, az utcai LED-lámpákról, a belváros autómentesítéséről, illetve a tramtrainről is.

Elhangzott, a napenergia-felhasználás tekintetében még van némi lemaradása a városnak, de „már a pályán vagyunk”, ráadásul a közelmúltban két cég is bejelentkezett, hogy naperőművet szeretne itt építeni.

Szavai szerint egy átfogó városi klímastratégia is tervbe van véve. Mint fogalmazott, fontos, hogy az egyes terveket, beruházásokat más-más „szemüvegen” keresztül is megvizsgálják, és legyen egy olyan köztük, „amelyre az van írva, klímavédelem.”