Felmentették a szegedi bírák a hűtlen kezeléssel vádolt ex-nagykövetet
Felmentették a Szegedi Ítélőtábla bírái Székely Árpád volt nagykövetet és Horváthné Fekszi Mártát, a külügyminisztérium egykori államtitkárát a „moszkvai ingatlanügyben” ellenük felhozott vádak alól.
A diplomata hivatalosan hűtlen kezelés és hamis okiratok felhasználása, a külügyi vezető hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás és magánokirat-hamisítás miatt állt a bíróság előtt.
Az ügyészség az ügy kapcsán perbe fogta még Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ex-vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját, valamint a cég három másik munkatársát is, de a taláros testület őket is felmentette minden vád alól.
A bűnper tárgya 2008-ra nyúlik vissza, amikor is Székely Árpád állítólag a felettesei tudta és beleegyezése nélkül aláírt egy, a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség tulajdonjogainak átruházásáról szóló adásvételi szerződést. Az ingatlant a magyar állam 23,7 millió dollárért adta el, ám azt a vevő nem sokkal később több mint 100 millió dollárért értékesítette.
Székely Árpád egykori moszkvai nagykövetet a Pesti Központi Kerületi Bíróság folyosóján, az előzetes letartóztatásáról döntő tárgyalás előtt. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék 2015-ben bűncselekmény hiányában mindenkit felmentett, ám az ügyészség új eljárás lefolytatásáért fellebbezett. Ekkor került az ügy Fővárosi Ítélőtáblára, ott is a Szegedről kirendelt bírák elé.
Gyurisné Komlóssy Éva tanácsvezető bíró az ítélethez fűzött több mint egyórás indoklása során kifejtette, a táblabíróság lényegében mindenben egyetértett az elsőfokú bíróság jogi értékelésével. Elhangzott, miután nem az elsőrendű vádlott volt az inkriminált ingatlan vagyonkezelője, így nem is követhette el a hűtlen kezelés bűntettét.
A bíróság megállapította azt is, hogy bár a nagykövet szabálytalanul járt el, amikor adásvételi szerződést kötött, annak ellenére, hogy erra nem volt jogosultsága, de ennek később meg is lett a polgári jogi következménye – a megkötött szerződés semmisége.
Mindezeken felül kifejtette, a központnak csak a felépítménye volt a magyar állam tulajdona, a telek Oroszoroszágé volt, mely így vevőkijelölési joggal rendelkezett, minek után – az ügyészség kérése ellenére – a bíróság nem állapíthatott meg egy, az ingatlanra vonatkozó szabadpiaci forgalmi értéket. Hangsúlyozta, a továbbértékesítés már egészen más körülmények között történt: akkor már az ingatlanhoz tartozó földterület is benne volt az árban így semmilyen korlátozás nem érintette -ergo itt már a szabadpiaci viszonyok érvényesülhettek.
A tanácsvezető bíró leszögezte, az ügy többi vádlottja alapbűncselekmény hiányában nem követhette el a bűnpártolás bűntettét.
Az ítélet jogerős.
