Elindult Báró Magyarország felé

Kezdetét vette a tavaszi madárvonulás: elindult az első jeladós gólya Magyarország felé. A Magyar Madártani Egyesület tájékoztatása szerint állat – név szerint Báró – már valahol Törökországnál jár, igaz társaival ellentétben nem Szudán és Csád határán (netán még délebbre), hanem csak itt, szinte a „szomszédban”, Izrael térségében töltötte a telet.
Báró portréja (Forrás: MME/Papp Ferenc)
Az MME beszámolója szerint a madár már az előző években sem repült messzebb Kis-Ázsiánál, így lehetséges, hogy – a többieknél jelentősen nagyobb kockázatot vállalva – rendre ő érkezik meg leghamarabb.
Az idei korai indulás meglehetős kihívásokkal indult Báró számára. A madarat az Anatóliai-fennsíkon a hazai viszonyokat idéző hideg, nappal is tartós fagyok fogadták. Ennek ellenére jól halad és a hétvégén valószínűleg már el is éri Európát – olvasható az ornitológus társaság tudósításában.
Hozzáteszik, gólyatársai még messze járnak. Hazánk két legtávolabb telelő fehér gólyája még mindig jó hatezer kilométere innen, Mozambik és a Dél-Afrikai Köztársaság szavannáin telel.
Báró helyzete (a térképen a piros pötty jelöli) február 17-én. (Forrás: Satellitetracking.eu)
Szakemberek szerint egyébiránt lehetetlen mind az őszi, mind a tavaszi madárvonulás kezdetét egy konkrét időponttal meghatározni. Még egyetlen faj esetében is lehetnek eltérések.
Sőt, a madárvonulás valójában alig egy hónapig (!), júliusban szünetel csak Magyarországon, mivel a legkésőbb érkező halvány gezék csak június elején-közepén érnek haza, miközben a legkorábbi indulók, például a fehér gólyák, már augusztusban megkezdik az őszi vonulást – jegyzi meg az MME beszámolója.
Mindezek dacára elmondható, a február különösen fontos hónap a hazai költözőmadarak számára: a hosszú távú vonulók többsége ekkor kezdi meg a végső felkészülést a hazaútra.
A gyűrűzési adatokból azt is tudni lehet, a fecskék esetében (de gyaníthatóan a többi fajnál is) elsőként a legerősebb „szuper hímek” indulnak útnak, így nekik jutnak a legjobb fészkelőterületek.