quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Vásárhely24.com archívum

Lázár: a Dél-Alföldön vannak az ország gazdasági tartalékai

2017. február 04.

Mezőgazdasági, élelmiszeripari és munkaerő-piaci lehetőségei révén a dél-alföldi régiók jelentik Magyarország gazdasági tartalékait – erről Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt pénteken Békéscsabán, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó fórumán.

Elhangzott, Békés megye egésze, valamint Csongrád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes részei gazdaságilag feltáratlanok, megközelíthetetlenek, ezáltal elmaradottabb, hátrányos helyzetben lévő területnek számítanak, ugyanakkor versenyképességi tartalékot jelentenek az ország számára. Ahhoz, hogy Ahhoz, hogy Magyarország Közép-Európa legerősebb vagy egyik legerősebb országa legyen a régióban rejlő lehetetőségeket kell feltárni és kiaknázni.

A helyi infrastruktúra-fejlesztésről szólva elmondta, ,,több mint tízévnyi küzdelem után” sikerült elérni, hogy megépüljön az M44-es gyorsforgalmi út, Orbán Viktor miniszterelnök pedig kedden, Szegeden ígéretet tett, a 47-es út Szeged-Debrecen-Miskolc közti négysávúsítására; szavai szerint ez szintén javítani fogja Békés megye lehetőségeit.

A munkából még körülbelül 240 kilométer hiányzik, ami mintegy 400 milliárd forintba kerül. Ezt várhatóan hazai forrásból kell biztosítani – mondta a miniszter.

Elhangzott még, ,,2010-2014 között egy csődben lévő országot kellett reorganizálni”, ezzel szemben ,,ma 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel lehet reálisan számolni”. Mint mondta, 2007-2013 között ,,az egyetlen fejlesztési forrást az uniós pénzek jelentették, és bár eleinte 30-40 százalékos forrásvesztés fenyegetett, úgy néz ki, Magyarország egy fillér uniós forrást sem veszít végül”.

A 2014-2020-as ciklusban 9200 milliárd forintra pályázhat Magyarország, miközben 3000-3500 milliárdot fizet be. A kormány tervei szerint március 31-ig ki kell írni a pályázatokat, és jövő év március végéig le is kell szerződni a teljes összegre – jelentettte ki  Lázár János.

Mindezeken felül kifejtette, Magyarország számára a vállalkozások teremtik meg a gazdasági növekedés, a béremelés lehetőségeit, ezért a kormány kiemelt partnerként, ,,legfontosabb szövetségesként” tekint rájuk.

Ahol a gazdasági adatok rosszabbak az átlagosnál, ott kiemelten fontos a vállalkozói réteg megerősítése – mondta, egyúttal hozzá tette, az előző uniós keretköltségvetési időszakban gazdaságfejlesztésre a források 17 százalékát fordították; a mostani ciklusban 60 százalék erre megy.