Mártély környéki legelőket veszélyeztet a gyalogakác

A Tisza hullámterében jószág nélkül maradt legelőket és kaszálatlan réteket súlyosan veszélyezteti a gyalogakác (Mártély környéki nevén „víziakác”) riasztó mértékű, agresszív terjedése. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet déli részén, a Tisza hullámterén található Barci-rét gyalogakác-mentesítésébe kezdett a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a múlt héten.

A hazánkban nem őshonos, észak-amerikai eredetű gyalogakác hullámtereink nagy részét elborította. Hatalmas tömegben termő magja az áradások során távoli területekre is nagy mennyiségben el tud jutni. A használaton kívüli legelőkön és kaszálókon néhány év alatt olyan mértékben képes elterjedni, hogy sűrű állománya lehetetlenné teszi a terület művelését, jelentősen növelve ezzel a földhasználati költségeket és az árvízi kockázatot. Fiatal hajtásai viszont kiváló beltartalmi értékű takarmányt jelentenek a legelő állatoknak.

Természeti értékeink, a változatos táj megőrzése, és az árvizek hatékony levezetése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a legeltetés, kaszálás minél több hullámtéri területen fennmaradjon.

fotó: illusztráció: zöldtech magazin

A fagyos téli időjárás adta lehetőséggel élve a Mártélyi Tájvédelmi Körzet déli részén, a Barci-réten újabb földrészletet próbál ismét kaszálhatóvá tenni a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. Első lépésként az Igazgatóság erdészeti szárzúzó gépe nyitja meg az áthatolhatatlan gyalogakácost. A munkát nehezíti, hogy a cserjékre már a vadszőlő és a süntök indái is felfutottak.

A nemzeti park célja, hogy terület eredeti rendeltetésének megfelelő rendszeres műveléssel újjáélessze az elszórtan őshonos fákkal tarkított hullámtéri rétet. Az özönnövényektől megtisztított területet a tervek szerint rendszeres kaszálással fogja karbantartani a nemzeti park.