A dedikáció szakrális tárggyá teszi a kötetet

– Azáltal, hogy a szerző saját kezével ír dedikációt könyvébe, szakrális tárgy válik belőle – jelentette ki Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtárban hétfő este megrendezett könyvbemutatóján. A Könyvvel üzenek néked Radnóti Miklós dedikációi című könyv szerzője Dr. Miklós Péterrel, az Emlékpont intézményvezetőjével beszélgetve arról is mesélt, hogyan sikerült a több mint hatszáz Radnóti-dedikációt kötetbe gyűjtenie.
Az est vendégeit köszöntve Soós Csilla, a városi bibliotéka vezetője örömét fejezte ki, hogy a magyar kultúra napjához kötődő városi programsorozat keretében a két intézmény (a Németh László Városi Könyvtár és az Emlékpont) együtt hozta létre a könyvbemutatót. – A dedikáció – bár csak pár soros szöveg dátummal és ajánlással –, mégis információforrás az irodalomtörténész számára – szögezte le Bíró-Balogh Tamás. – Jelzi, hogy a két személy ismerte egymást, a megszólítás jellemzi kettőjük kapcsolatát, míg a keltezés rögzíti, hogy mikor és hol találkoztak, s ez támpontot adhat a további kutatásokhoz.
Bíró-Balogh közölte: Radnóti Miklós feleségének, Gyarmati Fanninak – ahogyan a családban és a közeli ismerősök szólították – Fifi néninek csak egyetlen könyve volt férje ajánlásával, hiszen együtt éltek, s ahogyan azt az irodalomtörténésznek elmondta, miért is dedikálná az ágy egyik oldalán alvó a másik oldalon lévőnek a közös családi könyvespolc könyvét. Viszont Gyarmati Fanni ajánlásával egyre több dedikált kötetet lelt fel Bíró-Balogh Tamás, közgyűjteményekben, mint például a Petőfi Irodalmi Múzeumban, gyűjtőknél és házi könyvtárak örököseinél. A szerző szólt a dedikált példányok pénzben is mérhető értékéről is: az egyik, Radnóti által mindössze két szóval ajánlott könyvért egy aukción hét millió forintál is többet fizetett az egyik licitáló.
Radnóti – aki mint arra Dr. Miklós Péter emlékeztetett – Glatter vezetéknéven került az anyakönyvbe, névváltoztatási kérelmére Radnóczira változtatták nevét, de Radnóti néven publikált. A költő felhőtlennek nem nevezhető kapcsolatot ápolt a vásárhelyi könyvtár névadójával. Erről Bíró-Balogh Tamás elmondta, hogy négy kötetet is dedikált Németh Lászlónak. Az első bejegyzések hangneme baráti, azonban az 1939-et követően – vélhetően a zsidó törtvények életbe lépésének okán – megromlott viszonyuk, Radnóti naplójában olyan keresetlen szavakat fogalmazott meg, amely után lehetetlennek tűnt kapcsolatuk folytatása. Azonban egy 1944. januári dedikáció, amelyben mély tisztelettel és őszinte szeretettel ajánlotta kötetét a költő valószínűsíti, hogy Németh László igyekezett Radnóti segítségére lenni.
Dedikáció igazolja azt is, hogy az egyébként nem sokat utazó Radnóti Miklós Hódmezővásárhelyen járt 1935. május 25-én, amikor a könyvtár akkori igazgatójának, Vizi Albertnek dedikált könyvet. E látogatás során kereste fel a szerb ortodox templomot, amelynek ikonosztázán látható Szent Náhum képe is, s nem véletlen, hogy Náhum próféta alakja megjelenik a költő nyolcadik eclogájában is. Ez a kötet azonban nincs meg, s a kutató a vásárhelyiek segítségét kérte: ha tudnak az 1983-ban elhunyt egykori könyvtárvezető házikönyvtárának hollétéről, értesítsék, hogy kiegészíthesse kutatását.