Kultúráról, magyarságtudatról és Ady Endréről

Rendhagyó irodalomórát tartottak a héten középiskolás diákoknak a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban. Az előadáson Kovács Imre Attila, a közgyűjtemény irodalmár munkatársa beszélt a közelgő magyar kultúra napja alkalmából a kultúra fogalmáról, annak rétegeiről, valamint Ady Endre magyarságképéről és a költőfejedelem Hunn új legenda című verséről.

_{Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila}

Elhangzott Ady Endre stílusa a romantikát és a modernitást ötvözi: nyelvezetében megjelennek a protestáns prédikátorok és a kuruc költészet fordulatai, témaválasztásai ugyanakkor újszerűek; pénzről, erotikáról, Ugarról ír műveiben.

A Hunn új legendáról szólva elmondta, a költő egészsége az 1910-es évek elejére megromlott, szanatóriumba került, amelynek magas költségeit báró Hatvany Lajos fedezte. A verset a mecénás Ady költészetét bíráló levelére válaszul írta. A költemény a szerző mintegy ars poeticájaként is értelmezhető

_{Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila}

Kovács Imre Attila elemzésében rámutatott: Ady ragaszkodott költői autonómiájához az őt meg nem értő kor véleményével szemben, míg az egyénen belül meglévő sokszínűség, vagy másképpen ellentmondásosság feloldását a közösséghez, a nemzethez való tartozásban jelölte meg.