A megye mezőgazdaságában Vásárhely az élen

A kiadvány a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Csongrád Megyei Adó-és Vámigazgatósága, a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Főosztálya, valamint az Enterprise Europe Network Dél-alföldi Irodája együttműködésében készült.

A megye gazdasági teljesítményének elemzése most is az adóhivatalhoz beérkező társasági adóbevallások számadatain alapszik, csakúgy, mint a megyei TOP 100 vállalkozási lista, melybe 2015-ben 2,2 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel lehetett bekerülni.

Nettó árbevétel

A Csongrád megyei székhelyű, kettős könyvvitelt vezető vállalkozások 2015-ben 2004,3 milliárd forint nettó árbevételt realizáltak, ez 2,2 százalékkal haladta meg az előző évit. A megye árbevételének 59 százalékát a TOP 100 vállalkozás teljesítette, nekik köszönhető a megyei árbevétel növekmény. A megye nettó árbevételének közel háromnegyede három nemzetgazdasági ágból származik, melyek a kereskedelem, gépjárműjavítás, a feldolgozóipar valamint a villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás. Csongrád megyére is igaz az a korábbi, régiós szintű megállapítás, mely szerint a megye gazdasági eredményeiben továbbra is meghatározó szerepet játszik az export.

Export árbevétel – több mint háromnegyede a feldolgozóiparból

A nettó árbevétel egyötödét az export teszi ki, ami 2015-ben 415,8 milliárd forintot ért el, ezzel 6,5 százalékos növekedést realizált az előző évhez képest. Az export árbevétel több mint háromnegyede egyetlen nemzetgazdasági ág, a feldolgozóipar teljesítménye, mely 2015-ben is bővült az előző évhez képest. A feldolgozóipar export árbevételének növekedéséhez a legnagyobb részben a gumi-, műanyagtermék gyártása (36,3 %) és az élelmiszer, ital, dohány gyártása (33,5 %) járult hozzá.

Tőkeszerkezet

Csongrád megyében a saját tőke összegege 2,6 százalékkal magasabb, mint 2014-ben. Ez elsősorban a mérleg szerinti eredmény ugrásszerű növekedésének köszönhető, amely megyén belül 28,7 százalékkal nőtt. A jegyzett tőke összege 2015-ben 1,9 százalékkal növekedett. A Csongrád megyei TOP 100 adózók rendelkeztek a saját tőke összegének 57,5 százalékával, ami a bázishoz képest 2,5 százalékos csökkenés, főként a mérleg szerinti eredmény visszaesésének köszönhetően.

A megye TOP 100 vállalkozása

A megye árbevételének közel 60 százalékát a TOP100 vállalkozás teljesítette, nekik köszönhető a megyei árbevétel-növekmény, csak úgy, mint az export árbevétel bővülése. A TOP 100 vállalkozás meghatározó szerepet tölt be a megyében vezető ágazatokban: a kereskedelem árbevételének 45,5 százaléka, a feldolgozóipar 78,5 százaléka, a villamosenergia-ipar csaknem teljes egészében hozzájuk köthető. A TOP 100 vállalkozás a megye exportjának közel 77,7 százalékát adta. Az exportban vezető feldolgozóipari ágazaton belül a TOP 100 vállalkozás export árbevétele 90,6 százalékot képvisel. Ez a vállalkozói kör jelentős szerepet tölt be a megyei foglalkoztatásban is, a foglalkoztatottak közel egyharmadát alkalmazza, 3,5 százalékos bővülést hajtva végre az elmúlt évben.

A megyében működő 100 legnagyobb adózó nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása alapján a legtöbb vállalkozás – 37 társaság – a kereskedelem, gépjárműjavításban tevékenykedett, melyet a feldolgozóipar követ 31 vállalkozással. Az építőiparból 8, a mezőgazdaságból pedig 6 vállalkozás került ki. A szállítás, raktározás valamint a villamosenergia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás ágakat 4-4 társaság képviseli. A fennmaradó 10 társaság eltérő arányban oszlik meg a többi nemzetgazdasági ág között.

Mind a Top 100, mind a megye összes vállalkozása esetében megfigyelhető a Szegedi járás kiemelkedő dominanciája, hiszen a társas vállalkozások közel 66 százaléka itt működik, ebből 64 TOP 100-as cég.

Export-import áruforgalom

Az adóhivatal vámosztálya a megye export és import forgalmának elemzését végezte el. (Vámszempontból exportnak illetve importnak a 3. – nem uniós – országba kilépő, valamint onnan belépő áruforgalmat nevezzük.) Csongrád megye legnagyobb exportőrei ágynemű-garnitúrák, textíliák, gumi-és műanyagipari termékek, nyer és feldolgozott sertés-és baromfitermékek, tejtermékek, gabonafélék, szaniterek, gépek, villamosipari termékek kivitelét végzik, jellemzően Szerbia, Oroszország, a Közel-és Távol-Kelet országai felé.

Az importforgalom jellemző árukörei: élelmiszer ízesítők, adalékanyagok, gumiipari alapanyagok, szerszámok, gépek, textiltermékek, szaniteráruk. Az áruk származási helyei Szerbia, Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és a távol-keleti országok.

A Központi Statisztikai Hivatal elemzése szerint a megyében a legnagyobb részesedése a bruttó hozzáadott értékből – az országoshoz hasonlóan – a szolgáltatási ágazatoknak volt, beleértve a kereskedelmet is. Ezt követte az ipar és építőipar, majd a mezőgazdaság. Az ezredfordulóhoz képest a megye országos GDP-hez való hozzájárulásának mértéke csökkenő tendenciát mutatott, a régiósból való részesedése azonban 2010-ig – kisebb ingadozások mellett – enyhén növekedett, 2010-et követően viszont – Bács-Kiskun prosperálásának köszönhetően – egyértelmű csökkenésnek indult. A megye működő vállalkozásainak száma a 2011-2013 közötti folyamatos csökkenést követően 2014-ben szerény mértékben növekedni kezdett. Ezen belül a társas vállalkozások száma viszont 2013 óta enyhe csökkenést mutat.

2015-ben a régió három megyéje közül Csongrádban volt a legmagasabb a foglalkoztatási arány, a főváros és a megyék rangsorában a 9. helyet foglalta el. A legtöbb magasan képzett – egyetemet, főiskolát végzett – foglalkoztatott Csongrád megyében volt, arányuk 27 százalékos volt, a megyék közül mindössze Pest megyében volt ennél jelentősebb. 2015-ben a Dél-Alföldön a legalacsonyabb munkanélküliség (7,3 %) Csongrád megyét jellemezte, az országos átlagot (6,8 %) azonban itt is meghaladta.