Lázár: Szeged és Vásárhely összenő – dél-alföldi fejlesztések

– Sikerült megállapodni a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) a városban működő Mezőgazdasági Kar sorsáról?

– Nem, és nem is várható megállapodás. A mezőgazdasági főiskolák más típusú tudományegyetemekbe való integrálása súlyos tévedés volt. Az agrárfőiskolák ennek a vesztesei és nem a nyertesei lettek. A humán vagy reálegyetemek az agrárképzést és a mezőgazdasági karok fenntartását tehernek, nyűgnek, felesleges problémának tekintik: ezek az intézmények általában nem abban a városban és nem abban a központi egyetemi struktúrában működnek. Jövőre a kormánynak már az első negyedévében meg kell vizsgálnia, hogy a Magyarországon működő mezőgazdasági főiskoláknak hol a helyük, hogyan biztosítható magas színvonalú, versenyképes agrárképzés és ezen keresztül megfelelő munkaerő és szakember utánpótlás az agrárium számára. Sokkal egészségesebbnek tartanám, ha országosan egy integráció valósulna meg az agrártudományi képzésben: a felsőfokú oktatási intézmények egy hálózatba, egy intézményrendszerbe tömörülnének. A mezőgazdaság az ország versenyképessége és jövője szempontjából jelentősebb annál, minthogy az agrár-felsőoktatási intézmények egy-egy egyetem mostohagyermekei legyenek.

– Elképzelések szerint Hódmezővásárhely regionális agrárközponttá épülne, amelyben kiemelt szerep juthat az oktatásnak is.

– Vásárhelynek minden adottsága megvan ahhoz, hogy agrárközponttá váljon: nagyon jó a föld minősége, erős a helyi mezőgazdaság, magasak a város agrárbevételei, ide került a megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, van egy nagyon jó Agrárcentrumunk és nyitott a város az agrárintézmények befogadására, az agrárcégek támogatására. Minderre egy klasszikus, a növénytermelésre és az állattenyésztésre koncentráló felsőfokú képzést lehetne építeni, amire a magyar agráriumnak szüksége is van. Tehermentesíteni kell a szegedi egyetemet attól, hogy a hátán vigye a térség agrárfelsőfokú képzését is és újjá kell éleszteni a vásárhelyi mezőgazdasági kart. Hódmezővásárhely nagyon jó úton halad, hogy a közeljövőben a Dél-Alföld agrárcentruma legyen.

– Az oktatáshoz sokszor kutatás is kapcsolódik. Terveznek kutatóintézetet Vásárhelyre?

– Szegeden működik a Gabonakutató, valamint az élelmiszeripar egyik fellegvára a Pick Szeged, amihez felsőfokú élelmiszeripari képzés is kapcsolódik. Mi nem törünk ilyen babérokra, sokkal inkább az együttműködést szeretnénk erősíteni a két város között ezen a területen is. Hódmezővásárhelynek egy klasszikus, de erős és fejlődő agrárfőiskolára van szüksége.

– Melyiket tartja az idei év legfontosabb projektjének Hódmezővásárhelyen?

– Egyértelműen az elkerülő út építését. A magyar kormány stratégiai célkitűzése, hogy a 47-es út – Szeged és Debrecen közötti – 228 kilométeres szakaszát korszerűsítse, és lehetőség szerint négysávosítsa. Ez 2018-22 között meg is valósulhat. Vásárhely és Szeged között már négy sávon közlekedhetünk, az építést azonban folytatni kell más szakaszokon is. Az észak-déli összeköttetés és a keleti országrész gazdasági fejlesztése érdekében rendkívül fontos a Debrecen-Szeged közötti út korszerűsítése, aminek egyik eleme Hódmezővásárhelynél egy 13 kilométeres elkerülő útszakasz megépítése, kiegészítő utakkal, vasúti és közúti felüljárókkal, körforgalmakkal összesen csaknem 28 milliárd forintért. Több mint 20 éve küzdött ezért a város. Naponta 20 ezer jármű halad át Vásárhelyen, amitől a most épülő útszakasz tehermentesíteni tudja a települést. Ezzel párhuzamosan, a keleti oldalon is építünk egy elkerülőt, így komplett közlekedési körgyűrű alakul ki, ami a város tehermentesítése mellett az egész térség közlekedési rendszerét gyorsabbá és biztonságosabbá teszi.

– Jövőre indul meg a Szegedet Vásárhellyel összekötő tram-train építése. A két város főtere között 10 percenként járnak majd a villamosok 2018-tól. Terv szerint folynak a munkálatok?

– Igen, várhatóan még idén megjelenik a közbeszerzési felhívás a pályakorszerűsítésre és a 8 új járműszerelvény beszerzésére. Tavasszal már az építkezés is megindulhat. Naponta 8-10 ezer ember ingázik a két város között, a hazánkban még ismeretlen „villamos-vasúti” összeköttetés gyorsabbá, kényelmesebbé és biztonságosabbá teszi a közlekedést. Hollandiában láttam hasonló példát, ahol egy 60 és egy 150 ezres várost kapcsoltak össze tram-train járattal, aminek az lett a következménye, hogy a két város összenőtt.

– Ez a terv Szegeddel és Vásárhellyel is?

– Megrendíthetetlenül hiszek abban, hogy Szegednek és Vásárhelynek egy agglomerációt kell alkotnia, kiaknázva az ipari-gazdasági-munkaerőpiaci együttműködésben rejlő lehetőségeket. Olyan politikát szeretnék megvalósítani az elkövetkező években, évtizedekben, ami összekapcsolja és ezáltal is erősíti a két várost, segíti, hogy a két település egy háromszázezres közösséget alkosson, ami versenyképessé teheti a régiót, és magas minőségű munkalehetőséget biztosít a térségben élők számára.

– Ha már Szegednél tartunk, hogyan áll a lézerkutató, az ELI építése?

– Az ELI elkészült, most az a legfontosabb feladatunk és azon dolgozunk, hogy tartalommal, élettel töltsük meg. A lézerkutató kapacitásainak 20 százalékát lehet magyar megrendelésekkel lekötni, azonban legalább ennyire fontos a megfelelő nemzetközi megrendelések megszerzése. Az ELI révén óriási lehetőségek nyílnak meg Szeged számára, de a kormány ígéretet tett a lézerközpont mellett egy 200 hektáros tudományos park létesítésére is.

– Ritkán esik szó Békéscsabáról, pedig kitűnő lehetőségeket rejt a város. A Dél-Alföld fejlesztésében mi jutna a békési megyeközpontnak?

– Erősen lobbizom a Békéscsabai Repülőtér bővítéséért. Ehhez milliárdos nagyságrendű beruházásokra volna szükség, azonban a Dél-Alföld megfelelő forgalmat biztosítana a reptérnek és egy erősebb légiközlekedési lehetőség fontos szerepet játszhatna a régió fejlesztésében. Kiemelten foglalkozom Békéscsaba fejlesztésével is: nagy esély a város és Békés megye számára, hogy megkezdődött az M44-es út építése, ami Kecskemét és Békéscsaba között hamarosan négysávos közúti összeköttetést teremt. Fontos, hogy a városban és a térségben magasabb keresetet adó munkalehetőséget tudjunk biztosítani, ebben látom az elvándorlás csökkentésének legkomolyabb lehetőségét.

– A szegedi városvezetés már évek óta ígérgeti egy új uszoda és egy új híd építését. Mindkettőre nagy szükség lenne.

– A kormánynak mindkét projektet kiemelten kell támogatnia. Elköteleztük magunkat egy új híd építése mellett, valamint Botka László polgármester támogatásért fordult a kormányhoz az uszoda megépítése ügyében. Azon dolgozom, hogy ez megvalósuljon, a szerdai kormányülésen támogatóan fogom előterjeszteni Botka polgármester úr kérését.

– Térjünk vissza Hódmezővásárhelyre! A belvárosban, a Zrínyi utcában éppen egy nagy szocreál társasházat bontanak. Mit terveznek a helyére?

– A Zrínyi utcai épület egy nagyon rossz állapotban lévő társasház volt, ami már nem tudott méltó és biztonságos lakhatási feltételeket teremteni. A felújítás minimum 7-800 millió forintba került volna, ráadásul az elavult szerkezetben és kialakításban rejlő hibákat azzal sem lehetett volna kiküszöbölni. Az önkormányzat igyekezett segítséget nyújtani a még itt lakóknak az elköltözéshez. A város most azt tervezi, hogy ingatlanpiaci szakértőket kérdez meg, mire volna szükség Vásárhelyen. Felmerült például, hogy egy itt kialakított mélygarázs kiszolgálná a szemben lévő kórházba érkezőket, az afölötti részt pedig be lehetne építeni, de akár egy parkot is lehet létesíteni.

– Meglepően javultak a szerb-magyar kapcsolatok. Magyarországnak milyen hosszú távú érdekei fűződnek ahhoz, hogy támogassa Szerbia uniós csatlakozását?

– 2013 óta a történelmi kérdéseket és a sérelmeket is sikerült tisztáznunk. Magyarország az egyik legnagyobb támogatója Szerbia uniós csatlakozásának. Rendszeres a kétoldalú együttműködés, segítjük a szerb kormány törekvéseit. Különösen szeretnénk támogatást adni a vajdasági magyarság számára, fontos, hogy a határon túl olyan gazdasági és társadalmi programok jöjjenek létre, amelyek a megmaradást, az otthon maradást erősítik. Ennek érdekében 50 milliárd forintot mobilizáltunk gazdaságfejlesztési támogatásra, ami a Dél-alföldi régió, így Szeged és Hódmezővásárhely számára is fontos lehet, hiszen a Vajdaság közvetlenül ide kapcsolódik. Szorgalmazzuk a kétoldalú programok és a gazdasági szereplők közötti kapcsolat kialakítását az agráripar, az élelmiszeripar, a szolgáltatások, a kereskedelem és a pénzügyi szektor területén. A Vajdaság komoly gazdasági lehetőségeket rejt, a vállalkozásaink növekedése érdekében nemcsak Nyugatra, hanem Délre is kell tekintenünk!