Kacifántos nevekkel nyomorítják magyar szülők gyermekeiket

Amondó, Béta, Csatár, Dzsindzser, Orion – néhány a mostanság adható – finoman szólva is kacifántos – utónevek hivatalos listájáról.
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének legfrissebb gyűjtése szerint az angolból átvett, itthon igencsak furcsán csengő nevek mellett újra visszatért néhány – amennyiben hinni lehet az internetes forrásoknak – latin eredetű régi magyar, mindazonáltal nem kevésbé szokatlan keresztnév a köztudatba, így a Torna, a Balzsam, vagy épp a Vulkán.
Nincs kétségünk afelől, hogy mire a most megkeresztelt gyerekek iskolába mennek, sok hasonló nevű lurkó szaladgál majd mindenütt, így talán nem is vállnak csúfolódó társaik céltáblájává, érdemes azonban ennél tovább is tekinteni. Egyszer felnő, megöregszik a gyerek, a Britani néni és Madocsa bácsi szóösszetételek márpedig igen komolytalanul hangzanak.
Egy észrevétel tehát a végére: minden gyermek különleges – nem a nevük teszi őket azzá.