Amikor a nemzetbiztonság is beleszólt a nemzeti tizenegy összeállításába

A Szoros emberfogás – Futball és állambiztonság a Kádár-korszakban című könyvében leírta: fontos terület volt a sport a rendszer vezetői számára. – Mivel a játékosok gyakran utazhattak külföldre – szemben az ország lakosságának nagyobbik részével –, az állambiztonság külön figyelmet fordított a futballistákra – mondta el a szerző Zeman Ferenccel, az Emlékpont történészével beszélgetve. Attól tartottak, hogy az emigrációban élő magyarokkal, vagy a külföldi ország hírszerzésével kapcsolatba kerülnek a játékosok, ezért előfordult, hogy egyes – származásuk, vagy előéletük miatt – problémásnak látott játékosok kiutazását igyekeztek meghiúsítani. Azonban a sportban elért eredmények lényegesek voltak az állami és pártvezetés számára is, hiszen igazolták a rendszer hatékonyságát, ezért sok esetben mégis a csapat részei lehettek a gólerős játékosok.

Takács Tibor szólt arról is, hogy mivel a magyar focisták hivatalosan amatőr játékosok voltak, így juttatásaik alatta maradtak a nyugati játékosok bérezésének, ezért a külföldi utak alkalmával hazacsempészett áruk értékesítésével egészíthették ki járandóságukat. Így megtörtént, hogy egy csehszlovákiai mérkőzésre a Honvéd csapata külön járművet indított a hazahozandó fekete áru számára és a két ország hadügyi vezetése gondoskodott a „megfelelő” vámkezelésről, és az árut az egyik korábbi, már visszavonult játékos butikjaiban értékesítették.

A csehszlovák és a magyar csapat 1969-es VB-selejtezőn történt találkozója több szempontból is foglalkoztatta az állambiztonsági szerveket. Egyrészt az 1968-as prágai tavaszt követően attól tartottak, hogy a mérkőzés Dubcek-ellenes demonstrációvá változik, ám ez nem történt meg.

Azonban arról egy titkos jelentés tanúskodik, hogy az államvédelem találkozót tartott a labdarúgó szövetség vezetésével és a rendelkezésükre álló ügynöki jelentésekből származó információkkal segítették a nemzeti tizenegy összeállítását. Mint azt Takács Tibor elmondta: az akkori szurkolók természetesen nem tudhatták, hogy a csapat győzelme esetén megnyilvánuló öröm egy része az államvédelmet is illeti, vagy ha kikap a csapat, azért a titkosszolgálatok is felelősséget viselnek.