Kiszelly: a határok védelme az utolsó opciónk, az uniónak a nulladik

Kiszelly Zoltán politológus, docenssel Hódmezővásárhelyen még tavaly októberben találkoztunk először személyesen, most újra a neves elemzőt kértük, értékelje a migránsválság jelenlegi állapotát, hazai és nemzetközi politikát, vázoljon lehetséges jövőképeket. Interjúnk első, nemzetközi részét most, a másodikat, melyben a hazai kvótareferendumról beszélgetünk, holnap olvashatják a Vásárhely24-en.

– Továbbra sem nagyon közeledik az unió és hazánk álláspontja migrációs kérdésekben, de mi a helyzet Merkelékkel?

– Miközben egyre erősebbek Németországban a bevándorlás ellenes pártok, Merkel a V4 országoknak azzal érvel, az lesz a német javaslat,-  és ez már kiszivárgott Brüsszelből, – és amiben hatalmas csapda rejtőzik számunkra; azok az országok, mint például Magyarország, aki nem fogad be migránsokat, ellenzi a kvótát, egy ideig elfogadják, de nekik cserébe nagyobb részt kell vállalniuk a közös külső határok védelmében.  A csapda ott van, ha a most is ezres számban naponta Európába induló menekültek áttörik, vagy kikerülik a határt, Merkelék azzal fognak érvelni, lám ez a módszer nem működik. Brüsszelnek, Berlinnek a migrációs hullámban ez, a határok megerősített védelme, a nulladik, Magyarországnak viszont a legutolsó állomás. Ezután szervezett módon, tervezetten hívnának bevándorlókat Európába. Soros György évi 1 millió emberről beszélt, most már évi 3-600 ezerről esik szó, akiket aztán szétosztanának.

– Mi a helyzet jelenleg Európában, amikor – tapasztalataink szerint – az osztrák-német, az osztrák magyar határon ellenőrzik a forgalmat, mindkét országban zavaróan sok migráns lézeng az utcákon?

– Mindkét országban választások lesznek. Szeptemberben két kisebb német tartományban, október 2-án pedig Ausztriában megismételt elnökválasztás lesz, sőt Olaszországban egy ehhez kapcsolódó alkotmánymódosításról dönt a nép. Az uniós politika az elkövetkezendő 10-15 évre tervez azzal, hogy olcsó munkaerőt lát a milliós bevándorló tömegben, míg a technika, robotika, 3D-s nyomtatás még több terhet le nem vesz a munkások válláról. Ekkor majd milliók maradhatnak munka nélkül.

– Olyanok jönnek, akik alkalmasak a munkaerőhiány pótlására?

– Nos, az a legnagyobb baj, hogy nem, sőt sokan nem is hajlandók dolgozni. Az Európában jelenleg lézengő nagy tömeget először is röghöz kellene kötni, integrálni, szocializálni és akik közülük hajlandóak nyelvet tanulni, átképzésen részt venni, azok maradhatnak. A többieket vissza akarják küldeni Törökországba, Észak-Afrikába, de addig ezeket az embereket el kell látni. Etetni, altatni, orvosi és szociális ellátásban részesíteni.

– Hányan illeszkedtek már vajon be és dolgoznak a bevándorlók közül, erre van-e adat?

– Ausztriában tavaly 110 ezer menekült, menedékkérő érkezett. 2016 áprilisi adat szerint 13-an dolgoznak orvosként, szakápolóként, illetve nagyjából 100-an iratkoztak be bécsi egyetemekre. A legnagyobb német cégek augusztusi adatai szerint pedig a milliós nagyságrendű Németországban tartózkodó bevándorló tömegből 54-en dolgoznak gyárakban, a német iparban. Két dologra szoktak hivatkozni ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy lassú a menekültstátusz megadása, de ez már nem állja meg a helyét, mert az elmúlt fél évben felgyorsult az elbírálás. A másik a nyelvtudás hiánya. Tavaly Merkel azt mondta, a képzett, nyelvtudással rendelkező, kint középosztálybeli szír és iraki családokat várták. Ehhez képest a német munkaügyi minisztérium becslése szerint a migránsok nagyjából 10 százalékát tudják munkába állítani egy éven belül. Ez tavaly év végi nyilatkozat volt, és ettől is még nagyon messze vagyunk. Öt éven belül, nagyon optimista módon azt prognosztizálják, hogy akár 30-50 százalékuk is dolgozhat. Terv szinten már létrehoztak 100 ezer olyan munkakört, ahol a bevándorlókat dolgoztatnák, zömében segédmunkásként óránként 1 euróért. A német minimálbér jelenleg 8,5 euró.

–  Mit szólnak ehhez a humanitárius szervezetek?

– Nagyon csendben vannak! Csak úgy mint a liberális, feminista jogvédők is, akik nem emelik fel a megvert megerőszakolt német kislányok, kisfiúk, nők, sőt idősek érdekében, hiszen temetőben, parkban, már arra is volt példa, hogy 70-80-90 éves nőket erőszakoltak meg migránsok. Visszatérve a német elképzelésre, a most elfogadott német integrációs törvény – és ennek bevezetését ajánlják nekünk is – azt mondja, a bevándorló 1 évre kap menekült státuszt, ez idő alatt el kell kezdenie németül tanulnia, és szakképzésre járnia. Egy év után, ha ezt teljesíti, hozhatja a családját is 3 év időtartamra. A családra is nyelvtanulási és iskolakötelezettség lesz érvényes. Ezeket a családokat az olcsóbb kelet-német területek mára kiürült, németek által is elhagyott paneleiben kötnék röghöz. A humanitárius szervezetek persze ezen terv ellen sem tiltakoztak még. A legnagyobb probléma azonban az, hogy a becslések szerint 140 ezer, de sokkal inkább 300 ezer migráns Németországon belüli állapotáról, hollétéről semmiféle adata nincs a hatóságoknak.

– Melyek ennek a nemzetbiztonsági kockázatai?

– Az ellenőrizetlen és tömeges bevándorlás nagyon komoly veszélyt jelent. Láttuk, hogy a párizsi merénylők egyikéért például Budapestre jött le az egyik iszlám terrorista. A többség természetesen a jobb élet reményében érkezik Európába, de a közöttük beszivárgó esetleges terroristák valós veszélyt jelentenek. Az általam csak “fapados” terroristának nevezett elkövetők jelentik a legnagyobb kockázatot, akik mindenféle komoly eszköz és együttműködés hiányában késsel, autóval, teherautóval követhetnek el támadást, gyakorlatilag bárhol. Német vélemények szerint egyenesen elkésztő az, hogy például az idei Októberfeszt-re már hátizsákot sem szabad bevinni, nehogy abba pokolgépet rejtsen valaki. Ez két éve még elképzelhetetlen volt. De az sem volt általános, hogy főként migránsközpontok környékén nőnek, fiatalnak, idősnek sötétedés után már nem tanácsos utcára menni. A német társadalmat egyébként még ennél is jobban irritálja a mindennapi bűnelkövetések, kvázi bagatell esetek elszaporodása, melyek a hazánkban a Gyurcsány-Bajnai kormány idején voltak jellemzőek. Nőtt a betörések, lopások, rablások, Dániában, Svédországban pedig az autófelgyújtások száma.

Érdemes elolvasni azt is, tavaly októberben hogy prognosztizált Kiszelly Zoltán. Ezt ITT találja meg,