Pompei és Pannónia a szegedi Móra-múzeumban

Magyarországi leletek alapján az egykori Pannónia provincia mindennapjait is bemutatják a szegedi Móra múzeum júniusban nyíló Pompeji-kiállításán – nyilatkozta Medgyesi Konstantin a Tisza-parti közgyűjtemény sajtóreferense a kiállításon szereplő tárgyakból mintegy ízelítőt adó mai sajtótájékoztatóján.

Elhangzott Szombathelyről, az Aquincumból, és a Nemzeti Múzeumból kölcsönzött, főként az első századból származó, Magyarországon előkerült római leleteket állítanak ki. Segítségükkel a látogatók megismerhetik, milyenek voltak a korabeli temetkezési vagy épp étkezési szokások, illetve miként zajlott a kereskedelem.

_{Hamar Edina, a Móra-múzeum főrestaurátora egy a római kori üvegurnával. (Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely})

Ez lesz tehát a nyáron nyíló – a nápolyi régészeti múzeum gyűjteményéből összeállított 120, az ókori Pompejiből származó műtárgyat, történeti ereklyét felvonultató Pompeji-kiállítás kísérőtárlata. A fél évig Szegeden vendégeskedő kiállítás korábban csak a világ nagy múzeumaiban – köztük 2013-bant a British Museumban – volt látható.

Hamvak az üvegurnában

A Pannonia-kiállítás talán legértékesebb darabja a Fekete-házban kap majd helyet: egy kétezer éves, teljes épségben fennmaradt üvegurna (a fenti képen), benne az elhunyt háborítatlan hamvaival.

Az egykori Savaria, mai Szombathely területén megtalált, ólomlemezzel lepecsételt urna minden bizonnyal egy tehetős polgáré lehetett, hiszen akkoriban az üveg még kiváltságos anyagnak számított.

Az ókori Római Birodalom területén egyébiránt gyakori volt a hamvasztásos temetkezés. Az elhunyt testét kenőcsökkel kenték be, lepelbe csavarták, majd máglyára helyezték. A máglyát olajokkal öntötték le, hogy segítsék az égést és csökkentsék a kellemetlen szagokat. A máglyát aztán meggyújtották, majd leégése után a hozzátartozók összegyűjtötték az elhunyt maradványait, a néhány centiméteres csontdarabkákat.

Ezeket a csontokat, hamvakat helyezték aztán kő- vagy üvegurnába, esetleg cserépedénybe, majd tetejüket ólommal zárták le. Így kerültek a hamvak végső nyughelyükre, a sírokba, ahol az elhunyt maradványai mellé személyes tárgyait is elhelyezték és a rokonok búcsúajándékokat is hagyhattak ott.