Egy űrkutató vásárhelyi hölgy rangos díja
A vásárhelyi Korsós Marianna példája mutatja, vásárhelyiként, nőként, fiatalon is milyen sikereket érhet el az ember, csak tenni kell érte.
Mariannát elsőként rövid bemutatkozásra kértük.
Hódmezővásárhelyen születtem és nőttem fel. Szülővárosomban jártam általános iskolába és középiskolába. Gyermekkorom óta nagyon érdekel a fizika, matematika, informatika, és a csillagászat. A Tarjáni Általános Iskola utolsó évében valamiért az informatika vált az érdeklődésem középpontjába. Talán mert akkor kaptam életem első számítógépét? Az általános iskolát befejezve, úgy döntöttem, hogy informatikai szakközépiskolába tanulok tovább. Az akkoriban még meglévő Kossuth Zsuzsanna Műszaki Szakközépiskola és Gimnáziumba jártam számítástechnika szakra és ott is érettségiztem. Középiskolás tanulmányaim folyamán szakkörökben folytattam a matematika és fizika magasabb szintű művelését, illetve rengeteg, izgalmas ismeretterjesztő könyvet bújtam csillagászat témában.
Honnan jött a csillagászat iránti érdeklődés?
Középiskolásként jöttem rá igazán, hogy a csillagászat az a szakma amely mélyen érdekel és messzemenően leköt. Érettségi után az ELTE-TTK csillagászati szakán folytattam a tanulmányaimat. Egyetemi tanulmányaim alatt kozmológiával foglalkoztam, de éreztem, hogy inkább olyan asztrofizikai kutatási témában szeretnék elmerülni, melynek eredményei akár a mindennapi gyakorlatban is hasznosíthatók. Végül, PhD (2011-) munkásságom alatt, elkezdtem tanulmányozni a fler és napkorona anyagkidobódás (CME) előrejelezhetőségét az MTA CSFK CSI Debreceni Napfizika Kutatóintézetében. Ez a terület, azóta is, nap mint nap izgalmas kihívást jelent számomra.
Bár lehet hogy a laikus számára kínai lesz, mely területen végez kutatást?
Egy megbízható fler és CME prognosztikai módszer kidolgozása nehéz feladat hiszen az Űridőjárás pontos előrejelezhetősége kritikus mind nemzet- mind gazdaságbiztonsági szempontokból a mai high-tech világunkban. Az űridőjárás megismerése, megértése és előrejelezhetőségének pontosítása mára már ugyanolyan fontossá vált, mint a földi időjárásunk esetében. A nagyenergiájú szoláris jelenségek, mint például a nagy energiájú flerek és gyakran látványos kísérőként társuló koronaanyag kidobódások, leginkább a bonyolult mágnesestér-szerkezettel rendelkező napfoltcsoportokban alakulnak ki. A flerek és CME-k során felszabadult nagyenergiájú részecskék egy része hatalmas sebességgel a légköréből kifelé haladva elhagyják központi csillagunkat és elérhetik Földünket. Míg a flerekből származó nagyenergiájú részecskék néhány perc alatt elérik bolygónk környezetét, addig a CME-k többnyire csak 1-2 nappal később. Igaz, a CME-k lassabban érnek el bennünket, mint a flerek de annál nagyobb kárt képesek okozni a műholdakban, ha nekik ütköznek.A nagy energiájú fler események okozhatnak kommunikációs rádiózavarokat és a sarkvidék felett repülővel közlekedőknek megnövekedhet a sugárterhelés veszélye. A koronaanyagkidobódás során a napfoltcsoportok felett, másnéven aktív régiók felett lévő mágneses fluxuskötegek elszakadnak, majd óriásivá felfúvódva (sokszor a napátmérő többszörösére) nagy, akár több száz km/s-os sebességgel elhagyják csillagunkat. Ha például egy felénk tartó CME mágnesestér elrendeződése ellentétes a földi mágnesetér irányításával, akkor az be tud jutni a földi magnetoszférába mágneses átkötődés révén, majd hosszabb-rövidebb időre a földi légkörben elektromágneses viharok alakulhatnak ki. Ezen viharok következtében az elektromos magasfeszültségű távvezetékeinkben túlfeszültségek is felléphetnek, melyek lokálisan egy időre megszakíthatják a folyamatos áramellátást. A túlfeszültség következtében tönkremehetnek a hálózati elektromos árammal működő eszközeink, illetve olyan elektronikus eszközök is, amelyek chipet használnak és bekapcsolt állapotban vannak (mobiltelefon, TV , mikrohullámú, hűtő..). Példaként érdemes megemlíteni, az egyik nagyon híres eset a 1989. március 13-i esemény, mikor a három nappal korábban megfigyelt napkitöréssel járó CME elérte a Földet és bejutott a földi magnetoszférába. Az elektromos hálózatokban indukálódott áramok és feszültségkülönbségek hatására az észak-amerikai, Quebec térségében 6 millió ember maradt áram nélkül 9 órán keresztül, néhol pedig akár egy egész napig is. Az Egyesült Királyságban két, a nagyfeszültségű hálózatért felelős központi transzformátort, tett tönkre ugyanez a mágneses vihar és emellett néhány műholddal több órára el is vesztették a kapcsolatot. Természetesen ezek a nagyenergiájú napkitörések a sarkokon csodálatos auróra jelenségeket is kétre hozhatnak.
Most mivel foglalkozik?
Jelenleg az MTA CSFK CSI Debreceni Napfizika kutatóintézet munkatársaként a napfizikában vezető külföldi kutatóintézetekkel is kollaborálok űridőjárás témában. Jelenleg angliai, indiai, görög és kínai kollégákkal dolgozok együtt ezért van lehetőségem meglátogatni ezeket az országokat. Maga a kollabiráció mellett mikor meglátogatok egy külföldi intézetet, azért ha marad egy kis időm akkor igyekszem a helyi ételeket kipróbálni és megismerni a helyi kultúrát. Illetve szeretek csak úgy az utcán sétálni esténként vagy egy szabad ebédidőben, hogy bele láthassak a hétköznapi emberek életébe. Ezek a kulturális élmények pedig sokkal nyitottabbá tesznek a világ felé.
Munkájáért most neves díjban részesült.
Maga a díj pedig olyan kutatónők, fejlesztők, szakembereknek járt, akik kiemelkedő szakmai teljesítményt mutatnak fel szakterületükön és aktív részesei a hazai tudományos életnek. Fontos szempont volt az is, hogy emellett népszerűsítsük a természettudományos és műszaki pályákat a fiatal lányok körében, inspiráljuk környezetünket, és példát mutassunk a fiataloknak. Rajtam kívűl még hárman kaptak díjat: anyagtechnológia kategóriában Jedlovszky-Hajdú Angéla, biotechnológia kategóriában Kapuy Orsolya, információs technológia kategóriában Nagy Szilvia.
