Kritikus ponthoz érkezett a magyar egészségügy

Betelt a pohár hatvannégy magyar orvosnál: nyílt levelet címeztek az illetékes államtitkárhoz és a magyar társadalomhoz, melyben tételesen leírják az „összecsukló” honi egészségügyi rendszer legégetőbb problémáit.
A kiáltványt az Index szúrta ki az 1001 orvos hálapénz nélkül című – szegedi orvosok által indított – Facebook-oldalon.
A levél három sarkalatos problémát emel ki: a paraszolvencia intézményét, az egészségügyi dolgozók alacsony fizetését és a gyógyító munka katasztrofális feltételeit.
Egyedül a mindenkori kormányzat érdekelt a hálapénz fenntartásában
A hálapénz olyan közös korrupciónk, amelynek a hálához már régen semmi köze, mindenki a saját vagy hozzátartozója biztonságáért aggódva fizeti. Pontosabban a biztonság illúziójáért, mert az ellátás egyéni szintjén az orvos úgyis tehetetlen marad. A hálapénzzel ugyanis nem tudja megváltani az összeomló rendszert, abból nem lehet ápolót foglalkoztatni, vagy modern gyógyszert venni – olvasható a levélben.
Az aláírók szerint a paraszolvencialegkárosabb hatása „a kölcsönös bizalom rombolása mellett” az, hogy „felülírja a szakmai szempontokat”; ellehetetleníti a fiatalok képzését, és rontja az ellátás színvonalát.
Meglátásuk szerint a jelenlegi állapotok fenntartásában egyedül a mindenkori egészségügyi kormányzat érdekelt.
Náluk minden érv az ellen szól, hogy kikerüljön a hálapénz a rendszerből, hiszen az hely ezi át a fókuszt a korrupt orvosra – áll a szövegben.
Egzisztenciálisan és érzelmileg megalázva hagyják ott a szakmát az ápolók
Az egészségügyben dolgozók bérezéséről szólva azt írják, a döntéshozók „sértő cinizmussal” kezelik a kérdést, azt a látszatot keltve, hogy magyar orvosok jól keresnek.
Míg a magyar orvost valóban a magyar miniszterelnök fizetésével várják külföldön, addig itthon törvény által pontosan szabályozott orvosi bértábla szerint fizetik az orvosok többségét: még az EU-s régiókért felelős klinikákon is van 1000 forint nettó órabér alatt kereső tapasztalt szakorvos. Pedig ez egyszerű matek lenne: egyetlen rezidens, azzal, hogy megmenti a betegei munkaképességét, vagy alkalmassá teszi, hogy ne szoruljon más emberek segítségére, a szakvizsgáig a fizetése és a képzése költségének sokszorosát menti meg az államnak – írják a levelet szignózó doktorok.
Hozzáteszik, a betegellátó-rendszer mellett immáron az orvosképzést is az összeomlás fenyegeti, a külföldre kivándorló oktatók hiánya már az orvosegyetemek akkreditációját fenyegeti.
A legfontosabb azonban, hogy Önök abból fognak felismerni egy valódi reformot, ha az elsők között stabilizálják a gyógyító munka alapját adó egészségügyi szakdolgozók helyzetét. Az ápolóink fehér ruhája mögött olyan sorsok bújnak meg, amiről sokaknak elképzelése sincs. A gyógyításban legfontosabb szövetségeseink egzisztenciálisan és érzelmileg megalázva hagyják ott a szakmát vagy az országot – olvasható a levélben.
Az omló, penészes falak és az ehetetlen étel csak a díszlet
A munkakörülmények szólva azt írják, az omló, penészes falak és az ehetetlen étel csak a díszlet; az orvos frusztráltságát e körülményeknél jobban indokolja az a tehetetlenség, amit a rendszer hibája miatt meg kell tapasztalnia.
Vegyük példának a daganatos betegségek halálozási arányát, melyben Magyarország az OECD tagállamok utolsó helyén áll. Ez azt jelenti, hogy ha valakinél rosszindulatú daganatot diagnosztizálnak, nálunk a legnagyobb az esélye, hogy belehal. Ez pedig azért van, mert ha az egyén szintjén a jól képzett orvos el is látja a feladatát (felismeri a bajt), tudása és elkötelezettsége nem tudja ellensúlyozni a rendszerszintű hiányosságokat. Modern onkoterápiát például lehetetlen folytatni CT és MR készülékek nélkül. Magyarországon ezekből feleannyi jut 100 000 lakosra, mint Szlovákiában vagy Csehországban – áll a kiáltványban.
Az infrastrukturális gondoknál, nagyobb probléma a kivándorlás. Mint írják az egészségügy nem tud csökkentett kapacitással működni. Minden egyes távozással a
maradóknak kell még többet dolgozniuk”.
Mivel minden tekintetben leszakadunk Európától, az orvosok egyre nagyobb része számol le az illúziókkal és megy oda, ahol megbecsülik az
elhivatottságát és kibonthatja tehetségét. Ha a fizetést meg is emelik, de a rendszert nem állítják talpra itthon, az elvándorlás nem áll meg – olvasható a levél végén a drámai diagnózis.
Mit tehet Ön?
Az aláíró orvosok zárásként arra az embereket, hogy az alábbi három kérdést küldjék el Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkárnak címezve az [email protected] címre:
Milyen határidőt ad a hálapénz „kikopására”?
Milyen konkrét lépéseket tesz 2016-ban az orvos és szakdolgozó elvándorlás mérséklése és az orvos és szakdolgozói felsőoktatási képzés megerősítése érdekében?
Mikorra hív össze kerekasztalt, ahol a kormányzat figyelembe veszi a társadalom, az egészségügyi érdekképviseletek, és a gazdaság képviselőinek véleményét?
Címkék:
egészségügy