A katyni mészárlás áldozataira emlékeztek Szegeden

A közelgő lengyel nemzeti ünnep alkalmából Király László zeneszerző és Polner Zoltán költő Katyn requiem című művével a hetvenöt évvel ezelőtti szovjet tömegmészárlás áldozataira emlékeztek vasárnap este a szegedi dómban.
A hangverseny előtt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára mondott köszöntőt a megjelenteknek. A politikus a beszédében úgy fogalmazott, talán nincs is a világon másik nép, amely úgy meg tudná érteni a lengyelek történelmét, sorsát, mint a magyar.
Katynban nem egyedi ítéletek alapján végezték ki az áldozatokat, a nemzethez tartozás volt az a bűn ami miatt meg kellett halniuk – jelentette ki a kereszténydemokrata honatya, egyúttal hozzátette, mint minden totális diktatúra, a szovjet diktatúra sem akart mást, mint „megtörni a nemzet gerincét, megsemmisíteni azokat az embereket, akik a független, szabad Lengyelország alapját képezhették volna”„”.
Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
Ezeknek az embereknek nem lehetett sírhelyük, a végtisztességet sem kaphatták meg, és nem lehetett beszélni róluk, ahogy a magyar hősökről sem, 59 évvel ezelőtt, 1956. november 4-e után, a forradalmat követő napokban – mondta az államtitkár, párhuzamot vonva a két nemzet sorstragédiái között.
A jelenről szólva úgy fogalmazott, a két nemzet ismét egymásra talált, a menekültválság okán, Magyarország és Lengyelország – valamint a többi visegrádi ország között – „olyan mértékű integráció valósult meg, mint semmilyen más tagország esetében”.
Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
A katyni vérengzést Sztálin egy 1940. március 5-én kiadott parancsa alapján hajtották végre. Az áldozatok között olyan lengyel értelmiségiek, rendőrök, tartalékosok és katonatisztek voltak, akik 1939-ben estek a Vörös Hadsereg fogságába.
A mészárlás áldozatainak pontos száma ma sem ismeret. Az egykori KGB-jelentések 22 ezer főt említenek, a lengyel adatok azonban körülbelül 30 ezer emberről szólnak.
A Szovjetunió sokáig a náci Németországra fogta a háborús bűntettet, és csak 1990-ben ismerte el, hogy a katyni eseményekért a szovjet vezetést terheli a felelősség. Az orosz állami duma 2010. november 26-án fogadta el azt a nyilatkozatot, amelyben megerősítették, hogy a tömeggyilkosságot Sztálin utasítására hajtották végre, és hogy tovább kell dolgozni az áldozatok azonosításán, helyreállítva a meggyilkoltak emberi becsületét.