Pert nyert a szegedi egyetem az Átlátszó oktatás ellen

Az SZTE-nek adott igazat a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla az Átlátszó oktatás című hírportál ellen indított perben.
Megírtuk, az egyetem azt követően fordult bírósághoz, hogy az oldal egy cikkében azt állította, csalás történt mind a 2011-es, mind a 2013-as hallgatói önkormányzati választáson. A felsőoktatási intézmény vezetése úgy vélte, az inkriminált írásban megfogalmazott állításokat semmi sem támosztotta alá, s így a cikk szerzője megsértette az iskola jó hírnevét.
Az ügy első körben a Szegedi Törvényszékre került. A portál itt azzal védekezett, a „csalás” kifejezést nem jogi, hanem köznapi értelemben használták, amelyet véleményként kell értékelni. Hozzátették, a Szegedi Tudományegyetem, mint állami fenntartású intézmény közszereplőnek minősül, így az esetenként túlzó, felfokozott érzelmeket tükröző véleményeket is bírnia kell.
A törvényszék elfogadta a híroldal érvelését, így elutasította az SZTE keresetét. Az iskola ugyanakkor kitartott az álláspontja mellett, és fellebbezést nyújtott be.
Az ügy a táblabíróságon folytatódott. Az egyetem továbbra is ragaszkodott hozzá, miszerint a cikkben nem értékítélet, hanem tényállítások fogalmazódtak meg, amelyeket azonban semmi sem támasztott alá, így téves következtetések levonására adtak alapot. Az indítványukban mindemellett elhangzott, az eddigi HÖK-választásokkal kapcsolatban soha sem semmilyen jogi természetű aggály nem merült fel, ami cikk állításával ellentétben szintén a választások tisztaságát bizonyítja.
A Szegedi Ítélőtábla idén ősszel meghozott döntésével immáron a szegedi egyetemnek adott igazat. A másodfokú bíróság abban egyet értett a törvényszékkel, hogy a „csalás” szót a szerző köznapi értelemben használta, a testület szerint azonban, a tárgyalt esetben ennek nincs különösebb jelentősége, a „csalás” szó itt mindkét esetben ugyanazt jelenti, egyszersmind alkalmas arra, hogy megrengesse az intézménybe vetett bizalmat, ártson a jó hírnevének. Az ítélkező testület – mintegy megjegyzésként hozzátette – miután a sérelmezett közlés tényállításnak minősül, lényegtelen, hogy az SZTE közszereplőnek minősül, ebben az esetben ugyanolyan feltételekre jogosult, mint bárki más.
A bíróság az ítélet nyomán 200 ezer forint kártérítés, valamint a közel ugyanekkora összegű perköltség megfizetésére kötelezte az Átlátszó szerzőjét.
Az ítélet jogerős, további fellebbezésnek nincs helye.
(Borítókép: illusztráció; forrás: Wikimedia)