Svéd tabu: “A gazdasági feszültség veszélyesebb bármelyik szakállas imámnál”

A liberális európai bevándorlás politika buktatóiról közölt terjedelmes cikket a National Review című konzervatív amerikai magazin online kiadása.

A szerző, a kurd származású szociológus Tino Sanandaji a híresen befogadó Svédország példáján keresztül mutatja be, a migráció gazdasági hátulütőit.

Mint írja, a skandináv ország az Európai Unió lakosságának alig két százalékát adja, mégis a kontinensen beadott és végül kedvező elbírálásban részesülő menedékkérelmek húsz százaléka a svéd hivatalokhoz fut be. A történelmileg hagyományosan elzárt országban az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a bevándorlók száma, ezt az embertömeget azonban társadalom egyre kevésbé képes eltartani.

A tanulmánycikk szerint míg az őslakosok alig 18 százaléka munkanélküli, addig ez a szám a bevándorlók körében 42 százalék, a nem nyugati országokból érkezők körében pedig még magasabb. A migránsok nagy része ráadásul alacsonyan iskolázott, olyan emberek akiket, nem vagy csak nagyon nehezen tud felszívni a feljett technológiára épülő svéd ipar. A munkanélküliek egy része mindemellett tartósan munkanélküli, akik komoly terhet rónak az amúgy igencsak bőkezű helyi szociális ellátórendszerre.

Sanandaji úgy látja, a bevándorlók és a többségi társadalom közt egyre szélesedő gazdasági szakadék sokkal több veszélyt rejt magában, mint a kulturális különbségek okozta feszültségek. A vallási eltérések kapcsán például azt írja, a bevándorlók alig három százaléka gyakorló muszlim, és az amerikai gengszter rap alighanem nagyobb hatással van az itt élő, munkanélküli fiatalokra, mint a radikális iszlám, így egy lehetséges – és amúgy prognosztizálható –társadalmi válság okai majd nem itt, hanem a bevándorló rétegek leszakadásában lesznek keresendők.

A szociológus szerint mindezt erősíti, hogy a munkaerőpiacon nem érvényesül a svéd politikai elit által hangoztatott egyenlőség. A dolgozó bevándorlók átlagosan negyven százalékkal kevesebbet keresnek, mint az ide született, tősgyökeres svéd emberek, ráadásul a magasabb társadalmi presztízzsel bíró munkaköröket továbbra is fehér európai emberek töltik be.

A cikk szerint ezek a folyamatok komoly feszültségeket szülnek a társadalom alsóbb rétegei, különösen a sokadik generációs, már ide született bevándorló fiatalok körében. Mint írja, ők bár nem kérték, mégis egy olyan országba születtek, ahol de facto másodrendű állampolgárként kezelik őket. Sanandaji szerint ez a konfliktus, a szegregáció és a szegénység sokkal veszélyesebb az országra nézve „bármelyik szakállas imámnál”.

A szociológus szerint habár ismert társadalmi-gazdasági folyamatokról van szó, úgy látja , a helyi – a baloldali politikai erőkhöz erősen kötődő – média agyonhallgatja a kérdést, a kapitalizmus és az imperializmus kritikája továbbra is tabunak számít svéd földön.

_{(Borítókép: illusztráció; forrás: MTI/Molnár Edvárd)}