Ma 70 éve érkezett Vásárhelyre Németh László

Kőszegfalvi Ferenc eseménynaptára jelentős dátumot tartogat a mai napra. 1945 szeptember 2-án, tehát 70 éve, ezen a napon érkezik Vásárhelyre Németh László a református egyházközség és a Bethlen Gábor Gimnázium meghívására. Óraadó tanárként dolgozott Vásárhelyen – a két gimnáziumban – 1948 decemberéig. Részt vett a város kulturális életében, több műve született itt.

Magyar irodalomtörténetet, de emellett sok más tantárgyat, például matematikát is tanított. 1946-ban Keresztury Dezső oktatási miniszter megbízta a dolgozók iskolájának szakfelügyeletével, kidolgozta ennek az iskolatípusnak a tantervét. Már 1946-tól folyamatossá válnak ellene a baloldali sajtótámadások. 1948 után is hosszabb időket tölt Hódmezővásárhelyen. Évekig fordításból él.

1957-ben Kossuth-díjjal tüntetik ki, ám 1958-ban az MSZMP Központi Bizottsága – több „népi író” társával együtt – határozatban bélyegzi meg az 1945 előtti „nacionalista”, „kispolgári”, „harmadik utas” nézetei miatt.

Németh László 1945. szeptember 2-án Békésről érkezett Vásárhelyre. Szállásadója Kristó Nagy István volt. Németh László miniszteri engedély birtokában végezte pedagógiai kísérletezését. A tantárgyösszevonással évtizedekkel megelőzte korát. Egy tantárgyként oktatta az irodalmat a történelemmel, a vegytant az egészségtannal. Németh László akkor volt elemében, ha taníthatott. Diákjai szerették. Napjait a pedagógiai tervezés töltötte ki. Tanár és diák a tanórán őszinte emberközelségbe került. Németh László a játékosság elvét is szívesen érvényesítette a pedagógiában. Óráira minden tárgyból vázlatokat készített. A Tanyai Tanulók Otthonát is sűrűn látogatta és bőkezűen támogatta – írja tanulmányában Szigeti János a Vásárhelyi Látóhatárban.

Az Égető Eszter című regénye 1956-ban jelent meg, azonban részleteket már 1948-ban közölt a Válasz című folyóirat. A nagyszabású családregény egy eszményi nőalak sorsába ágyazva mutatja be a XX. század első felének magyar társadalmi, politikai és kulturális problémáit úgy, ahogyan azok egy alföldi parasztváros (a regényben Csomorkány a neve) viszonyai közt jelentkeztek.

További részletek itt.

forrás: wikipédia, Vásárhelyi Látóhatár, fotó: újkor.hu, videók: youtube, részletek az Égető Eszter c. filmből