Vészesen fogy és öregszik a magyar

Tanulságos demográfiai adatokat közölt ma a Központi Statisztikai Hivatal.

Adatokat a népességfogyásról, a magyar lakosság elöregedéséről, a bevándorlásról és a kivándorló magyarokról.

Vészesen fogy a magyar

A KSH hosszútávú demográfiai becslése szerint kétmillióval csökkenhet Magyarország népességszáma az elkövetkező negyvenöt évben.

_{Magyarország népessége 1949 és 2015 között (Forrás: KSH/MTI)}

A Népességtudományi Kutatóintézet ma bemutatott Demográfiai Portré 2015 című kötete szerint a nyolcvanas évek eleje óta rohamosan fogyatkozunk. 2011 és 2014 között százezer fővel lettünk kevesebben.

Öregszünk!

A kötet szerint a népességcsökkenéssel párhuzamosan a társadalom elöregedése figyelhető meg. 2006 óta több 65 év feletti ember él Magyarországon, mint 15 év alatti.

_{Az élveszületések és halálozások száma Magyarországon 1960 és 2015 között az első haramdévek tekintetében. (Forrás: MTI/KSH)}

A statisztikusok prognózisa szerint, ha a tendencia nem változik, 2060-ra, a 65 évesek aránya a magyar társadalomban megközelítheti majd az egyharmadot.

A bevándorlók többsége nyugatra tart

Az MTI a Demográfiai Portré 2015 című tanulmányról írt összegzésében a bevándorlással-elvándorlással kapcsolatos demográfiai adatokra is kitér.

A távirati iroda cikke szerint a menedékkérők száma 2013-tól Magyarországon – akárcsak az EU más országaiban – jelentősen megnőtt, de a menekültként elismert vagy más nemzetközi védelmi státust kapottak száma nem érte el az évi 500 főt. A magyarázat szerint a menedékkérők többsége csak tranzitországnak tekinti Magyarországot és inkább Nyugat-Európa felé tart.

_{Menedékkérők száma Magyarországon 2003-2014 (Forrás: MTI/KSH)}

A kutatás alapján a külföldi állampolgárságú bevándorlók száma az utóbbi években enyhén csökkent Magyarországon, azonban 2011-től jelentősen megnőtt a külföldön született bevándorló magyar állampolgárok száma. E csoport zömét a szomszédos országokban egyszerűsített honosítás keretében magyar állampolgárságot szerzők jelentik – olvasható még a jelentésben.

A diplomások mennek

Az elvándorlással kapcsolatban a KSH adatai azt mutatják, a külföldi munkát vállaló magyarok száma 2007 körül kezdett növekedni, majd 2011 és 2013 között gyorsult fel. Azóta némi mérséklődés tapasztalható. A hivatal szerint a hagyományos célországok – úgyismint Németország és Ausztria – mellett Nagy-Britannia vált a kivándorlók egyik legfotosabb végállomásává.

Az európai országokban tartózkodó magyar állampolgárok száma évről évre nő. 2014 elején 330 ezer körüli volt a számuk, ami a három és félszerese a 2001-es adatnak. E csoport 38 százaléka Németországban, 23 százaléka Nagy-Britanniában, 14 százaléka pedig Ausztriában élt.

A külföldön élő magyarok között magasabb a férfiak, valamint a fiatalok és a diplomások aránya. Az elvándorlás növekvő trendje és magas aránya a fiatal korcsoportokban Magyarországot is egyre inkább kivándorló országgá teszi – írja a tanulmány.

Romániából elmennek, Szlovákiában beolvadnak a magyarok

A külhoni magyar közösségekkel kapcsolatban a kötetben megállapították, jelentősebb méretű, a 100 ezres lélekszámot meghaladó őshonos magyar közösségek élnek Romániában (Erdélyben), Szlovákiában (Felvidéken), Szerbiában (Vajdaságban) és Ukrajnában (Kárpátalján).

E négy országban összesen 2,4 millió magyar nemzetiségű él. A legtöbben Romániában. Míg Szlovákiában és Kárpátalján a magyar közösségek jellemzően Magyarország határa mentén, egy szűk sávban, addig a keleti szomszédunknál és Szerbiában nagy területeken élnek.

A szomszédos államokban élő magyarok lélekszáma és aránya az elmúlt két évtizedben csökkent, e folyamat okai azonban eltérőek az egyes országokban. Romániában a migrációs veszteségnek, Szerbiában a természetes fogyásnak, Szlovákiában pedig az asszimilációnak van kiemelkedő szerepe.