Új korszak kezdődött a csillagászat történetében

2016-ban asztrofizikusok egy csoportja új korszakot nyitott a csillagászat történetében: igazolták a gravitációs hullámok létezését.

A hullámokról először Albert Einstein írt az általános relativitáselméletét kidolgozása során, a világhírű tudós azonban úgy vélekedett, a téridő görbületének ezen hullámszerű változásai olyan aprók, hogy azt műszerekkel sosem leszünk képesek kimutatni. Ezt cáfoltak meg tavaly a LIGO, azaz a Lézer Interferométer Gravitációshullám-Obszervatórium detektorai, majd jó egy évvel később, idén augusztusban az európai Virgo szerkezetei is.

Az úttörő felfedezést idén decemberben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia is elismerésben részesíti: a minap bejelentették, hogy a gravitációs hullámok megfigyelésében végzett munkájáért a LIGO három atyja Rainer Weiss, Kip Thorne és Barry Barish kapja a fizikai Nobel-díjat.

Kinyílt a fülünk az univerzumra – így összegezte a felfedezést Vasúth Mátyás fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa. Az MTI megkeresésére úgy nyilatkozott, a gravitációs hullámokat a hangokhoz lehetne hasonlítani, általuk immáron nem csak látjuk, de „halljuk is az univerzumot”.

Elmondása szerint eddig négy gravitációs hullámjelet észleltek az asztrofizikusok: ezek összeolvadó fekete lyukak által sugárzott hullámok voltak. Szavai szerint az észlelések révén számos új információhoz jutottak a tudósok a vizsgált objektumokról.

A gravitációs hullámokkal tehát új ablak nyílt a kutatók számára az univerzumra, új megfigyelési módszerrel lehet vizsgálni a világegyetemet. Ez az módszer mintegy kiegészíti az elektromágneses megfigyeléseket, a szokásos optikai megfigyeléseket – fogalmazott Vasúth Mátyás.

Az érzékelőkről szólva elmondta: ,,ezek óriási lézerinterferométerek; a detektorok végén tükrök helyezkednek el, a lézerfény a tükrök között verődik oda-vissza, és a gravitációs hullámok apró változásokat okoznak ezekben a távolságokban”. Hozzátette, a rendkívül érzékeny műszerek kifejlesztéséhez több tíz év kellett.

Elhangzott az is, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban évtizedek óta folyik gravitációshullám-kutatás, 2010-ben pedig ők is csatlakoztak a Virgo tudományos együttműködéshez.

A LIGO projektben is dolgoznak magyarok: hazánkat a Frei Zsolt asztrofizikus által irányított Eötvös Gravity Research Group, valamint a Szegedi Tudományegyetem Gergely Árpád László vezette kutatócsoportja képviseli a programban.