Magyar várak egyedi szemszögből
A tematikus kiállítást a könyvtár előterében lehet megtekinteni. Összesen 52 festmény van itt: 51 kiállított darab, valamint egy alkotás, ami már az intézmény tulajdonát képezi. Mint megtudtuk, Recskó Béla alaposan megtervezi, hogy hova menjen, olvas a kiszemelt vár történetéről és ez a precizitás a munkáiban is visszaköszön.
Recskó Béla
A zentai festőművész eredetileg gépész konstruktőr volt. Mint elmondta, 1970 óta tartja magát festőnek. Hozzátette, azon kívül, hogy szeretett rajzolni, rengeteg türelemre és kitartásra volt szüksége.
Mint megtudtuk, olajjal dolgozik vászonra és ebben a stílusban a színképzésnek nagyon nagy szerepe van. Amikor sokat kellett utaznia mindig az ablakból figyelte a tájat és amikor meglátott valami színt, otthonában elkezdett kísérletezni, hogy hogyan tudná a látottakat elérni.
Az ember egy idő után rádöbben arra, hogy az élet elmúlik és valami maradandót kellene alkotnia. Ekkor jött az ötlet, hogy várakat fessen, hiszen eddig nem volt rá példa, hogy egy művész ennyi magyar várat örökítsen meg. Immár tíz éve dolgozik a tematikus képcsoporton. – mondta még el.
A kiállítás megnyitóján Szenténé Kálvai Mária festőművész felhívta a figyelmet arra, hogy a tájfestészet nem egyszerű: ismerni kell a növényzetet, az ember alkotta építményeket, valamint a különböző éghajlati tényezőket.
Szenténé Kálvai Mária
„Recskó Béla nemcsak mondja, hogy magyar, tesz is érte valamit. 1990-ben a zentai festőművészetet szervezte egy csoportba.” Emellett a magyar várak megörökítése is neki jutott eszébe. – tette még hozzá Szenténé Kálvai Mária.
Szabó Pál történész a várak történelmi szerepéről beszélt. Kiemelte, Recskó Béla képei remekül visszaadják azt, hogy a középkori várak inkább védelmi szerepet töltöttek be: általában valamilyen magaslatra építették őket, vastag falakkal.
Szabó Pál
Recskó Béla nemcsak festészettel foglalkozik, kopjafákat is készít. Mindkét művészethez határtalan fantázia és precíz munkavégzés szükségeltetik, ami neki megadatott.
