Elkezdődött az adventi ünnepkör

Az adventi időszakot a Szent András napját (november 30) követő első vasárnaptól kell számolni. Az eljövetel, a várakozás, a reménykedés, valamint a karácsonyi előkészületek időszaka ez. Mindemellett, advent első vasárnapja a keresztény egyházi év első napja is.

Az advent szó a latin Adventus Domini – Isten eljövetele kifejezésből származik, jelentése tehát: eljövetel.

Az advent színe az egyházi liturgia szerint a viola. Advent harmadik vasárnapjának külön neve van: gaudete. E nap színe a liturgia szerint a rózsaszín.

Advent idején a hívő ember megbánja bűneit, az összeszedettség és a szent fegyelem erényét igyekszik gyakorolni. Advent idején roratét azaz hajnali miséket is tartanak, a hívek ó-antifónákat (“ó” felkiáltással kezdődő gregorián dalokat) énekelnek a dísztelen oltár előtt.

Az első adventi koszorút Johann H. Wichern német lutheránus lelkész készítette, azaz inkább építette 1839-ben. Egy kocsikerékre 23 gyertyát állított fel és minden nap eggyel többet gyújtott meg közülük – hétköznap pirosat, vasárnap fehéret. A mai adventi koszorú fenyőből, esetleg tiszafából készül.

Négy gyertyáját négy vasárnap (vagy szombat este) kell meggyújtani. A gyertyák színe a fentebb említett okok miatt lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutó gyertyát, ami pedig rózsaszín.

A gyertyák fogalmat, személyt, közösséget is megtestesítenek, rendre:

I. Hit: Ádámnak és Évának elsőként ígért Isten megváltást. (lila)

II. Remény: A zsidóknak Isten megígérte: a Megváltó közülük való lesz. (lila)

III. Öröm: Szűz Mária Megváltót, Fiút szült. Ezért a rózsaszín gyertya. (rózsaszín)

IV. Szeretet: Keresztelő Szent János hittel, reménnyel és örömmel hirdette a negyedik ígéret valóságát, Jézus eljövetelét, aki szeretet által jut el az emberek szívéhez. (lila)

(Információk egy része: nlcafe.hu)