Lázár: a kis- és közepes gazdákkal erősítené meg a kormány a magyar középosztályt

Jelentős változásokra kell számítani az európai agrárpolitikában 2020 után, ennek ellenére nincs ok az aggodalomra – főbb üzenetét tekintve, röviden így foglalható össze Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettesének mai hódmezővásárhelyi előadása.

A helyi önkormányzat, a NAK és a vásárhelyi gazdasági egyesület közös fórumán megtartott beszédéből egyebek közt megtudhattuk, az Európai Unió költségevétésének közel 40 százalékát a mezőgazdasághoz kötődő kiadások teszik ki, és bár ez a szám minden bizonnyal csökkeni fog a következő EU-s költégvetési ciklusban, az átmenet hosszú és fokozatos lesz. Szavai szerint nem lehet a rendszert egyik napról a másikra átalakítani; azonnali, drasztikus lépések sem a magyar, sem más európai országok gazdáit nem fenyegetik.

Hangsúlyozta, a földalapú támogatások is biztonságban vannak, és bár a brit kilépés miatt adott esetben csökkenhet ennek összege, a legpeszimistább forgatókönyvek is mindössze néhány ezer forintos redukcióval számolnak hektáronként.

Papp Gergely szerint elsősorban az európai uniós irányelvekben várható komoly változás. Nagyobb hangsúlyt kapnak majd a fenntartható környezetgazdálkodás valamint a versenyképesség kérdései.

Utóbbi kapcsán úgy fogalmazott, a tervezett szabadkereskedelmi megállapodások révén előreláthatólag gyengülni fognak az európai mezőgazdaságot
védeni hivatott exportkorlátozások, a világgazdaság más szereplői is piacokhoz juthatnak a kontinensen. Úgy látja, erre mindenképp fel kell készülniük a tagállamoknak, és benne Magyarországnak.

A NAK-vezető szólt arról is, hogy az Európai Unió az elkövetkező években nagyobb mozgásteret adna a tagországok vezetőinek az agrártámogatási rendszer kialakításában és a forrásfelhasználás ellenőrzése terén, ugyanakkor szinte biztosan csökkeni fog a gépbeszerzésre vagy épp az építési beruházásokra adott vissza nem térítendő támogatások összege.

Lázár János kancelláriaminiszter, a város országgyűlési képviselője szerint az európai agrárstratégiáról szóló – fent említett – tárgyalássorozat még messze nincs lefutva (a szabadkereskedelmi egyezmények kapcsán például épp a magyar kormány élt kifogással az EU vezetése felé), így arra kéri a MAGOSZ-t a kamarát és más szervezeteket, foglalmazák meg a stratégiai elképzeléseiket, ezzel is segítve a kormányt a hatékonyabb érdekképviseletben. Hangsúlyozta, ,,a magyar nemzeti szuverenitás egyik tartópillére” a hazai agrárium, így nem mindegy, milyen jövő vár az ország mezőgazdaságára.

A közelgő országgyűlési választásra utalva arról beszélt, az agrárium számára is rendkívül nagy a tét: kardinális kérdés, hogy ki képviselje Magyarországot az unióval folytatott tárgyalásokon, például a magyar föld sorsát érintő ügyekben.

Kijelentette, a Fidesznek – túl a gazdasági szempontokon – társadalompolitikai célkitűzései vannak a magyar agrárszektorral. Mint fogalmazott, a kormánypárt  a kis- és középgazdákból építené fel a tulajdonosi középosztály egyik erős bázisát.

Elhangzott még, a magyar agrárium közvetlen támogatása mellett, fontos kérdés, hogy miként jutnak el az élelmiszerek a vásárlókhoz. Szavai szerint, amíg az emberek a napi fogyasztásra szánt pénzüket többnyire a hipermarketekben költik el, ám ott túlnyomó részt külföldi termékek sorakoznak a polcokon, csak ,,részsikerekről”, ,,félmegoldásokról” beszélhetünk.

Az EU-s agrártámogatási rendszer kapcsán még elmondta, meglátása szerint helyes döntés volt a területalapú támogatások degressziója. A kormány pártolja azt az uniós kezdeményezést, hogy még alacsonyabbra kerüljön a kiemelt támogatást lehetővé tevő birtokhatár, miként az EU-s forrásokhoz adható kormányzati támogatások emelését is.