Ron Werber Romániában: Erdély elcsatolásával riogatta a választókat

Egyáltalán nem érdekli, hogy a tevékenysége milyen hatással van a társadalomra. Nem jelent neki problémát, ha olyan tüzet szít, aminek köszönhetően családok mennek szét, egykori barátok vesznek össze és nem beszélnek többé egymással, számára kizárólag a választási eredmény számít. Ezt a mentalitást legtöbb esetben átveszik a megbízóik is. Nemcsak az MSZP volt képes anno, hanem most az LMP is képes összeugrasztani a magyar társadalmat, csak hogy jobb eredményt érjenek el az áprilisi választáson.

De Werber tevékenysége nemcsak hazánkban okozott társadalmi feszültséget, hanem Romániában is. Érdekes módon 1996-os román választási kampányban egy baloldali pártot, a PDSR-t és annak államfőjelöltjét, Ion Iliescut támogatott tanácsaival. A werberi módszerek itt sem tértek el a Magyarországon megszokottól: a kampányt feszültségkeltő, negatív elemek határozták meg.

Ahogy Magyarországon is próbálták titokban tartani, úgy Romániában sem verték nagydobra, hogy Ron Werber is részt vesz a kampányban. Sőt, Werber attól sem riadt vissza, hogy a napokon át tartó aktivistákat felkészítő szemináriumait Caucescu volt házának pincéjében tartsa. A negatív kampány itt sem ismert határokat, a lejárató kampányok nem kímélték az ellenfeleket, az RMDSZ-nek is jutott belőle jócskán. Ahogyan arról Iliescu egy közeli munkatársa később őszintén vallott, Romániában is előkerült a magyar kártya, mint ahogyan évekkel később Magyarországon a román kártya. Romániában az RMDSZ-t kiáltották ki fő ellenségnek és azzal riogattak, hogy a magyarok el akarják venni Erdélyt, majd évekkel később a szomszédos államban, Magyarországon pedig 23 millió román beáramlásával rémisztgettek. A gyűlöletre és megosztásra épített kampány tipikus példái ezek, amelyek csak újabb feszültséget szülnek.

Ron Werber kétségtelenül ért a lelkesítéshez és az aktivisták fanatizálásához. Ugyanakkor, ha ez egy agresszív és negatív kampánnyal párosul, akkor annak a következményei is rombolóak és negatívak lesznek. Elég, ha csak az MSZP egyik vezetőjének 2004-es, a werberi agressziótól átszellemült mondataira gondolunk: „ezen a meccsen fair play-díjat nem osztanak, nem érdekelnek a választási és etikai kódexek”, vagy arra utalva, hogy mindegy hogy milyen módon, de győzni kell, „a végén megbeszéljük, hogy mennyi a bírság”.

Sok jóra nem számíthatunk az LMP-től sem. Ahogyan azt az egyik társelnök néhány hete megjegyezte, „mindenki észre fogja venni” Ron Werber munkásságát. Csak remélni lehet, hogy nem okoz további maradandó károkat a magyar társadalomban, nem növeli tovább az ország széttagoltságát. Ahol a gyűlöletprofesszor megjelenik, ott felizzik a levegő, eluralkodik a hazugság és megváltoznak az emberek, az emberi viszonyok. Hasonló szelek kezdenek fújni az LMP háza táján is. Az új szelet a gyűlöletguru, Ron Werber fújja.