Vásárhely24.com archívum
Grezsa István: Csak a hülyeséget látom kockázatnak Vásárhelyen
2018. február 19.

- A rendszerváltás óta figyelemmel kíséri a közéletet, 20 éve aktívan is politizál a hódmezővásárhelyi közgyűlésben. Milyennek látja az elmúlt szűk három évtizedet?
- A rendszerváltáskor éreztük és tudtuk, hogy történelmi időszakban élünk. Nem titok, hogy egy jobb váltásban és egy gyorsabb fölzárkózási folyamatban reménykedtem. Most látom, hogy az elmúlt években jó irányú elmozdulások történtek az országban és Hódmezővásárhelyen egyaránt. Ne felejtsük el, hogy a ’80-as években egy nagyobb eső után szinte megbénult a közlekedés a nagy sár miatt. A város sokat fejlődött azóta. Most ugyanolyan kegyelmi időben élünk, mint a millennium korszaka volt: akkoriban épült meg Vásárhely belvárosa is. A tram-trainnek köszönhetően közvetlen kapcsolat alakul ki Szeged és Vásárhely között, ami magában rejti egy új fejlődési pálya lehetőségét is. Föl tudjuk venni a versenyt – az ipari centrummá fejlesztett – Temesvárral. Egyetlen kockázatot látok csak: a hülyeséget.
- Hülyeség alatt a mostani polgármester-választás kampányában elhangozott állításokat érti?
- Almási István olyan polgármester volt, akit mindenki szeretett. Azt gondoltam, hogy Hegedűs Zoltán jelöltsége mindenki számára elfogadható, mert hasonló a korábbi polgármesterhez: konfliktuskerülő, béketeremtő, különböző álláspontokat egyeztetni tudó személyiség. Ebbe rondított bele egy agresszív kampány. Ez bosszant, de megnyugtat a tudat, hogy a vásárhelyiek mindig a józan eszükre hallgattak.
- Apropó, ha már Hegedűs Zoltánt említette, hogyan vélekedik a másik két jelöltről: Márki-Zay Péterről és Hernádi Gyuláról?
- Becsülendőnek tartom, hogy elindultak a választáson. Ugyanakkor azt látom, Márki-Zay Péter kezéből kezd kicsúszni az irányítás. Lényegében Vásárhelyről nem beszél, ugyanakkor hetet-havat összehord a kormányról és Lázár János országgyűlési képviselőről. Nem tudom elfogadni, hogy ez a nagyotmondó fiatalember mindnyájunkat fenyeget és tiszteletlenül beszél a vezetőkről, a közgyűlésről és a kormányról. Márki-Zay csak káoszt okozna. Hernádi Gyulát régóta ismerem, kollégák vagyunk. Sok mindenben nem értek vele egyet, de mégiscsak a város egy tekintélyes orvosáról van szó. Nem érdemli meg azokat a méltánytalanságokat, amelyekkel támadják. Ráadásul ő hivatkozhat baloldali értékekre, ismerik és tisztelik városszerte és mindig aktív tagja volt az MSZP helyi szervezetének.
- Kormánybiztosként hogyan látja Szerbia, a Vajdaság, illetve a vajdasági magyarok helyzetét?
- Geopolitikai szempontból Szerbia kulcsország: egy olyan keresztény ország, amely direkt gátja lehet a muzulmán terjeszkedésnek. Ami a magyar kisebbséget illeti: arra törekszünk, hogy minden olyan ország, ahol magyarok élnek, minél hamarabb az Európai Unió részévé váljanak. Azt is látni kell, hogy Délvidéken a kettős állampolgárság lehetősége egyfajta kiürüléshez vezethet: nagyon sokan magyar útlevéllel mennek Nyugatra dolgozni. A lényeg, hogy Szerbia az az állam, ami hídfőállást jelenthet még a keresztény Európának a Balkán, illetve a Közel-Kelet irányába.
- A keresztény Európa fogalma, úgy tűnik csupán a V4 országoknak fontos, a posztkeresztény Nyugat-Eurpának inkább egy felszámolandó örökség. Franciaország vagy Németország számára is Szerbia egy hídfőállás?
- Nagyon érdekes kérdés. Európa keleti és nyugati fele között egy kultúrháború bontakozott ki: itt többről van szó, mint a kereszténységről. Az EU alapítóatyái maguk mögött hagyták a keresztény örökséget, mi pedig nem. Nem a “trón és oltár szövetségéről” beszélünk, hanem arról a meggyőződésről, hogy a kereszténység az egyetlen olyan út, ami újra sikeressé teheti Európát. Itt nem elsősorban a vallásgyakorlásról, sokkal inkább értékrendről, világszemléletről beszélek. Például, míg az iszlámban a nők alávetett helyzetben vannak, addig a zsidó-keresztény etikában a férfi és a nő egyenrangú.
- Az ön fia diplomataként dolgozik Törökországban. Ő hogyan látja Törökország szerepét?
- A fiam már húsz éves korában vázolta azt a helyzetet, ami ma a kontinensre jellemző. 6-8 évvel ezelőtt még túl szélsőségesnek gondoltam a vélekedéseit, de az idő őt igazolta. Törökország egy rendkívül összetett ország: van egy kis európai fele, de a többség Ázsiához tartozik, a kurd-kérdéstől kezdve, a törökök nagyhatalmi ambícióig sok tényező határozza meg ennek az ország geopolitikai súlyát. Törökország komoly partnerünk és szövetségesünk, de ebből nem következik, hogy Szigetváron Szulejmánt kell ünnepelni.
- Be fognak lépni a törökök az EU-ba?
- Nem sok esélyt látok erre.

Fotó: Frankó Máté/Vásárhely24