Dr.Grezsa Ferenc pszichiáter: Az agresszió „kultúrája” erősen terjed

„Az internetes zaklatás valójában agresszió! A közösségi média pedig az elgátlástalanodást hozta magával” – hangsúlyozta Dr. Grezsa Ferenc, a Károli Gáspár Református Pszichológiai továbbképző központjának vezetője, pszichiáter, akit egy közvélemény-kutatás eredményei miatt kerestünk fel, amely szerint a magyar fiatalok (14 és 25 év közöttiek) több mint fele tapasztalt vagy élt már át zaklatást az interneten, és ennek gyakorisága 2019 óta 7 százalékkal megnövekedett.

A pszichiáter véleménye szerint több okra is visszavezethető ez a közvéleménykutatási eredmény, és közte van az elmúlt 2 éves COVID okozta bezártság is.

A kommunikáció módja az ember születésétől kezdve, már a magzati élettől fogva kihat a személyiségfejlődésre. Ily’módon az elmúlt 20 év új közlési formái, mint a közösségi média, a TV, az okostelefonok használata is hatnak a személyiségfejlődésre. Hogy pontosan milyen hatásokkal kell számolni, ma még csak kezdetleges tudományos tanulmányok vannak róla, ugyanakkor az kijelenthető, hogy az új kommunikációs formáknál – legyen szó közösségi felületekről, chatről – elgátlástalanodás figyelhető meg.

Az internet használat egyik kommunikációs jellemzője ugyanis az, hogy a gátlások lebomlanak, egészen máshogy kommunikálunk mint személyes térben. Míg személyes térben figyeljük azt – tudatosan és tudattalanul is – , hogy amit mondok, az hogyan hat a tőlem pár méterre lévő emberre, és aszerint alakítom aztán a kommunikációmat, addig ez a neten nem így van.

A gátlástalanodás elsősorban az agresszió szint növekedését vonja maga után. Sokkal nagyobb a valószínűsége, elsősorban a közösségi médiában, mint személyes kommunikáció esetén.

A zaklatás valójában agresszió. Valaki rá akar erőltetni valamit a másikra, kifigurázza, vagy obszcén jelzőkkel illeti, visszaél bizonyos információkkal, fenyeget, zsarol, ez mind mind agresszió – hangsúlyozta dr. Grezsa Ferenc.

A COVID is kihat(hat) a megnövekedett zaklatásokra

Az elmúlt két évben járványhelyzetben voltunk, ennek nyomán a mozgásszabadságunk jelentősen csökkent, otthon voltunk, nem mehettünk társaságba, otthonról kellett dolgozni tanulni, a bezártság pedig feszültségnövelő és szorongáskeltő körülmény, a szorongás pedig nagyon szorosan kapcsolódik az agresszióhoz.

Emellett dr. Grezsa Ferenc úgy látja, nagy sebességgel változik a kultúra. Sajnos sok jele van annak, hogy bizonyos közösségekben, bizonyos csoportokban identitásképző elem, az az a befogadás fokmérője ki hogyan tudja kényszeríteni a másikat valamire, vagy kifigurázni.

Az agresszió kultúrája erősen terjed. Az értékrend is mintha olyan irányba alakulna, hogy aki békés természetű, barátságos, feszültségtűrő, az úgymond lúzer, vesztes. A másokon való átgázolás az érték.

Arra a kérdésünkre, mit tehetünk mi magunk azért, hogy ne legyünk zaklatók céltáblája, a szakember azt felelte, kevesebb posztolás!

Minden intim pillanatunkat megosztjuk ismerősökkel, ismeretlenekkel, kirakatba tesszük az életünket, folyamatosan kitesszük mit csinálunk, mit eszünk, kivel vagyunk, hol vagyunk, minek örülünk, minek nem. Ezzel egyrészt éppen annak a pillanatnak a varázsa, értéke veszik el, ami csak ránk és az élményünket velünk átélőkre tartozna. Ez a fajta magatartás, amikor életünk minden rezdülését tudatjuk a nagyvilággal, kivívja úgymond maga ellen a sorsot, céltáblává tehet bennünket a rosszindulatú embereknek.

Egy érdekes kutatás is készült – egy amerikai – az okostelefont, közösségi platfromokat használó 20 év alatti fiatalok tízezreivel, és azt az összefüggést találták, hogy ezeknek az eszközöknek a használati gyakorisága egyenes összefüggésben van a depresszióra való hajlammal, elmagányosodással, öngyilkossággal, és a karriert is negatívan befolyásolja. Ezért is érdemes tehát odafigyelni arra, mennyi időt töltünk el a neten és mivel.

De visszatérve a zaklatásra, azt is megkérdeztük a pszichiátertől, mit tehet az áldozat, ha zaklatás éri az interneten. A szakember elmondta, hogy bár azt hinnénk, hogy akit ilyen atrocitás ért, az feltárja mások előtt, a szülei előtt, barátai előtt, de pont az ellenkezője a jellemző. Titkolja. Egyrészt úgy érzi védtelen, másrészt szégyenérzete van, és igen gyakran a generációs különbségek is gátolják a fiatalokat, hogy szüleiknek szóljanak ezekről, mert a legtöbb szülő azért nem nézi jó szemmel, hogy gyereke folyton a neten lóg. És ha bevallaná az érintett, mi történt vele, jöhetne az „én megmondtam” reakció.

Minden esetre ha a gyermekünk befordulóvá válik, nem beszélget, állandóan a szobájában van, feszültebbé válik, érdemes erre odafigyelni mert lehet hogy zaklatás áll a háttérben.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy a jogrend őket védi, és számtalan helyen kérhet segítséget, anonim módon is az áldozat.

Vásárhelyen az EVP irodában – vásárhelyi kórház – működik egy Lelki tükör alprogram, és képzett, fiatal pszichológusok állnak a problémákkal hozzák forduló fiatalok rendelkezésére. Akár személyesen, akár online.

Van kiút, de nehéz. És akkor még ott van az is, hogy az áldozat gyakran azonosul az agresszorral. Ez egy nagyon érdekes lelki jelenség, de egyáltalán nem ritka. Ez azt jelenti, hogy az áldozat megpróbál egy követ fújni a zaklatójával és a kedvére tenni, hátha így idővel enyhül a nyomás.

Súlyos következményei is lehetnek egyébként magának a zaklatásnak: depresszió, öngyilkossági kísérlet is.

Szülőként tehát figyeljünk oda ha megváltozik gyermekünk viselkedése, ha pedig mi vagyunk a zaklatást elszenvedők, bátran merjünk segítséget kérni! Mert van!

Végezetül pedig a pszichiáter kiemelte, ezek a kommunikációs formák csak eszközök! Az, hogy áldás, vagy átok, rajtunk, felhasználókon múlik…

Borítókép archív, fotók illusztrációk, pixabay.com