quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Vásárhely24.com archívum

Fókabébik költöztek Szegedre: heringlakoma várta Cleot és Herculát a Tisza-parti város állatkertjében

2018. március 23.

Két nőstény borjúfóka (Phoca vitulina) érkezett a Szegedi Vadasparkba a Barcelonai Állatkertből – közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel.

A hosszú utazást követően a két állat örömmel hagyta ott szállítóketrecét, és merült el a vadasparki fókamedence vízében. Ahhoz, hogy az utazás, majd az átállásuk minél zökkenőmentesebb legyen, a gondozójuk is velük tartott, sőt, pár napot Szegeden töltve adta át a legfontosabb tudnivalókat.

Cleo és Hercula bár még ismerkednek az új otthonukkal, viszonylag nyugodtnak tűnnek, amit az is jelez, hogy elfogadják a heringet a szegedi gondozók kezéből is. A trénerek arra törekszenek, hogy a fókák hamar megtanulják a Szegeden már bevált gyakorlatokat, melyek amellett, hogy jó játékot jelentenek, alkalmasak arra is, hogy a szakemberek folyamatosan vizsgálják az állatok testi kondícióját, felismerve esetleges betegségeiket anélkül, hogy a számukra veszélyes altatáshoz kellene folyamodni.

Fotó: Szegedi Vadaspark/Endrédi Lajos

A két új fóka Helga, a hároméves szegedi fókalány mellé érkezett. Az állat a múlt év végén egyedül maradt, miután a szülei egy gyógyíthatatlan betegségben elpusztultak. A hím, Haggar szívférgességben szenvedett, amely főként kutyákat érintő betegség. A Dirofilaria immitis fonalféreg okozta kór körülbelül tíz éve jelenhetett meg Magyarországon, feltehetően a globális klímaváltozással járó felmelegedés következtében. A szúnyoggal terjedő parazitafertőzés halálos a gazdaállatra – ahogy bebizonyosodott – a borjúfókákra is. A fonalférgek ellen megelőző kezeléssel lehet a legbiztosabban védekezni, melyet már a borjúfókák is kapnak.

Az Atlanti- és a Csendes-óceán partközeli, kevésbé sós vizeiben őshonos borjúfókák a leggyakoribb fókafajnak számítanak. Régebben húsukért és zsírjukért vadászták, és ma is sok példány sérül meg vagy pusztul el, amikor beleakad a halászhálókba.

A kifejlett példányok tömege elérheti a 170 kilogrammot, testhosszuk pedig megközelítheti a két métert. A faj egyedei a természetben halakkal, rákokkal és puhatestűekkel táplálkoznak, az állatkertekben pedig heringet és tintahalat kapnak.

A fókák a szárazföldön nehézkesen mozognak, a vízben viszont annál fürgébbek. Idejük nagy részét a táplálék keresésével töltik, egy nap négy-nyolc kiló halat is elfogyasztanak.