Egyre gyakrabban választjuk a bankkártyás fizetést

Erről Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója számolt be. A jegybank Fizetési rendszer jelentés (2018) című kiadványát bemutatva kiemelte: a kártyás vásárlások száma öt év alatt 150 százalékkal emelkedett, 2017-ben 620 millió volt. – közölte az MTI.
Az átutalások száma 2012-höz képest 17 százalékkal bővült, tavaly mintegy 321,2 milliót ért el. A csoportos beszedések száma 13 százalékkal 72,6 millióra emelkedett – ismertette Bartha Lajos.
Jelezte: naponta mintegy 6000 milliárd forintot ér el a pénzforgalom az országban, tavaly a magyar GDP összege 41-szer “fordult meg” a hazai magyar pénzügyi rendszerben. Az átutalások 1,5 százalékkal nőttek 2016-hoz képest, a GDP-hez viszonyított arány elérte a 20 százalékot, ezzel Magyarország több más fejlett országot is megelőz.
Elmondta: 25 százalékkal nőtt a POS-terminálok száma tavaly, az érintéses fizetés 65 százalékkal nőtt, az érintéses terminálok aránya meghaladta a 80 százalékot, ezen a területen nagyon jól áll Magyarország az Európai Unióban.
Kiemelte: 2017-ben a számlafizetések 44 százaléka már elektronikusan történt, 2017-ben is jelentős, 5 százalékpontos bővülés történt, ezen a téren kiemelkedőek a Magyar Posta által végrehajtott változtatások és a mobilfizetés bevezetése, ennek ellenére jelentős a lemaradás az EU átlaghoz képest.
Bartha Lajos szerint a forgalomhoz viszonyítva a kártyás visszaélések aránya csökkent, az ügyfelekre hárított károk 10 százaléka (72 millió forint) hárult a kártyabirtokosokra, a veszteségeket többségét a kártyakibocsátó pénzforgalmi szolgáltatók és az elfogadók viselték.
Bartha Lajos elmondta: a pénzforgalmi szolgáltatások árazása alapján az MNB számításai szerint 503 milliárd forint bevétele volt a pénzügyi szolgáltató szektornak. A legtöbb bevételt a számlavezetés során érték el, a banki bevételek 19 százaléka kötődik ehhez, az átutalások a bevételek 25 százalékát adták, a készpénzfelvételek után 12 százaléknyi bevétel keletkezett és a bankközi átutalások alapján ugyancsak 12 százalékot szedtek be a pénzintézetek – mondta el Bartha Lajos.
Kiemelte: az elektronikus szolgáltatások további elterjedésében az egyik gond, hogy Magyarországon ezeknél a szolgáltatásoknál értékarányos díjak vannak, miközben más uniós országban csomagdíjakat számítanak fel.
Bartha Lajos kifejtette: tavaly 15 pénzügyi intézményt ellenőriztek, a vizsgált pénzforgalmi szolgáltatók működése megfelelő, azonban a hiányosságok miatt 75 millió forint bírságot szabott ki a jegybank.
Rámutatott: a pénzügyi rendszerek megbízhatóan és hatékonyan működnek, a pénzügyi szolgáltatók megfelelő likviditást biztosítottak a fizetési forgalom biztosítására.