Szerbia a kontinens egyik legszennyezettebb országa egy belgrádi testület szerint

Pavle Petrovic, a pénzügyi tanács elnöke szerint ezzel nemcsak a lakosság egészségi állapotán lehetne segíteni, hozzá lehetne járulni az ország gazdaságának a növekedéséhez is. Véleménye szerint amennyiben a környezetvédelembe fektetett pénzösszegeket a bruttó hazai termék (GDP) 1,3 százalékára növelnék, azzal Szerbia gazdasága 0,5 százalékkal bővülhetne.

A nyugat-balkáni országban a legnagyobb gondot a légszennyezettség, az ivóvíz rossz minősége és a szennyvízelvezetés hiányosságai jelentik, illetve problémát jelent az is, hogy a szennyvíznek csupán 10 százalékát tisztítják meg – Belgrád és Újvidék például a szennyvizet egyenesen a Dunába és Szávába engedi -, és egyre több illegális szemétlerakó jelenik meg az országban, miközben a törvényesen működő hulladéklerakók is nagyon elhanyagoltak.

A pénzügyi tanács elnöke szerint most kell foglalkozni ezekkel a problémákkal, mert Szerbia pénzügyi helyzete stabil, így megengedheti magának az ilyen típusú befektetéseket. Véleménye szerint a költségvetésből évente a GDP körülbelül egy százalékát, vagyis 350-400 millió eurót (114-130 milliárd forint) kellene környezetvédelemre és hulladékgazdálkodásra fordítani, az önkormányzatok pedig további 100 millió euróval (32,6 milliárd forint) járulhatnának hozzá a legégetőbb gondok megoldásához. Jelenleg az ország a GDP körülbelül 0,7 százalékát fordítja környezetvédelemre, a helyzet 2016-ban volt a legjobb, akkor a bruttó hazai termék 0,9 százalékát költötték erre a célra, míg kelet- és közép-európai országok átlagosan a GDP 2 százalékát fordítják környezetvédelemre.

A pénzügyi testület szerint a környezetszennyezés problémáját mindenképpen meg kell oldania Szerbiának, ha 2025-re az Európai Unió tagjává szeretne válni, ugyanis a csatlakozási tárgyalások 27-es fejezete is erre kötelezi Belgrádot. A becslések szerint legalább 12 milliárd eurót (több mint 3900 milliárd forint) kell arra fordítani, hogy a Brüsszel által elvárt feltételeket teljesítse Belgrád, viszont a szakértők szerint a fennálló gondokat nem lehet néhány év alatt megoldani, akár több évtizedet is igénybe vehet, amíg az uniós szabványoknak megfelelő környezetvédelmi rendszer épül ki.

Pavle Petrovic szerint csak a vízgazdálkodás helyreállítása hatmilliárd euróba fog kerülni, mert a szennyvízelvezetésbe 2,5 milliárd, víztisztító-rendszerek kiépítésébe 1,3 milliárd, a vízellátás javításába pedig 1,5 milliárd eurót kell fektetni. Ezen felül a hulladékfeldolgozásra is legalább 1,5 milliárd eurót, a légszennyezettség csökkentésére pedig 2,3 milliárdot kell fordítani.

(MTI, borítókép illusztráció, pixabay)