Kevés termés várható idén kajszibarackból
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) növénytermesztési szakemberei közös kajszi fajtabemutató rendezvényen mutatták be a piaci igények kiszolgálására alkalmas kajszifajtákat. A Tordasi Fajtakísérleti Állomáson 2018. július 19-én tartott eseményen az érdeklődők megismerhették a késői érésű, fagytűrőbb fajtákat és fajtaújdonságokat, valamint a legmodernebb művelési rendszerek nemzetközi tapasztalatait.
Idén – a hagyományosan június végétől augusztus közepéig tartó kajsziszezonban – az utóbbi évtized leggyengébb termésére számíthatnak a gazdák, ugyanis a március eleji kemény fagyok alaposan megtizedelték a termést. A legjelentősebb károk a Nyugat-dunántúli és Dél-alföldi régióban következtek be, ahol szinte teljes mértékben megsemmisült az idei termés. Az átlagosan 30 ezer tonnás termésnek ezért kevesebb mint a harmadát takaríthatják be idén a termelők, ami sajnos még az előzetes becsléshez képest is visszaesést mutat. Jó hír azonban, hogy az idei szezonban más gyümölcsfajokhoz hasonlóan a kajszi is két héttel korábban érett, így kis mennyiségben már június közepétől elérhetőek voltak a korai fajták – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nébih által a Fejér megyei Tordasi Fajtakísérleti Állomáson tartott kajszi fajtabemutatón.
A termőterület az utóbbi években enyhén ugyan, de folyamatosan növekszik, a kajszi egyre népszerűbb a termelők körében. A hazai kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el, ahol körülbelül ezer hektár kajsziültetvény található. Ennek mintegy harmadán a „Gönci Magyar kajszi” fajtát termesztik. Nagyobb termesztőterületek találhatók még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyében. A kajszibarack hungarikum, az egyik legmagyarabb növény. A magyar termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százalékát értékesítik a frisspiacon. Sokféleképpen lehet felhasználni, a friss fogyasztástól a fagyasztáson át a befőzésig. A háziasszonyok is elsősorban feldolgozzák, nagyon ismert és népszerű sütemény, lekvár, befőtt, mirelit formában is, de nem szabad megfeledkeznünk a barackpálinkáról sem.
A belső fogyasztás növekedése mellett az is megfigyelhető, hogy a magyar kajszi kiváló tulajdonságait külföldön is elismerik, egyre keresettebb külpiaci termék, hosszú évek óta egyike a legmagasabb áron értékesíthető kertészeti exportcikkeinknek. Az elmúlt években 3,5 ezer tonna körüli mennyiséget exportáltunk friss kajsziból, melynek Ausztriába és Németországba megy a meghatározó része.
A fajtabemutatón megjelent nagyszámú érdeklődőt Lukács József, a Nébih tenyésztési- és növénytermesztési elnökhelyettese köszöntötte, aki megnyitó beszédében kiemelte annak az együttműködésnek a jelentőségét, amit a NAK és a Nébih a gazdálkodók aktív tájékoztatása érdekében végez. A Nébih növénytermesztési szakemberei és a meghívott külföldi szakértők a kertészeti fajtakísérlet jövőjéről, a fajtaválasztás szempontjairól és termesztéstechnológiai érdekességekről tájékoztatták a megjelenteket.
(forrás NAK, bortókép illusztráció, pixabay)
