Meghalt Szepesi György, a magyar rádiózás legendája

A magyar rádiózás legendája riporterként, tudósítóként, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökeként, valamint sportdiplomataként is fontos szereplője volt a magyar sportéletnek.
Szepesi György 1922-ben Friedländer György néven született Budapesten Friedländer Miklós és Rajkovits Irén gyermekeként.[2] Később, 10-11 éves korában Angyalföld és Újpest határára költözött. Édesapja Szepesváralján született, ezért vette fel a Szepesi nevet.[3] 1944-ben Ukrajnában és Kelet-Magyarországon volt munkaszolgálatos. Apja a buchenwaldi koncentrációs táborban halt meg.
1945-től lett a Magyar Rádió munkatársa. 1946-tól kezdett lapokban publikálni. 1951–1954 között a Testnevelési Főiskola hallgatója volt. 1958-ban[4] és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.[5] 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett.[6] 1967–1975 között a Magyar Rádió szakszervezeti bizottságának elnöke volt. 1975–1978 között bonni tudósítóként dolgozott. 1978–1986 között az MLSZ elnöke volt. 1981–1992 között a szórakoztató és sportfőosztály osztályvezetője volt. 1982–1994 között a FIFA vezető testületének tagja volt. 1996–1997 között a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja volt.
Az angyalföldi grundokon került legelőször kapcsolatba a futballal. Mint majd minden fiúgyermek, nagy focista szeretett volna lenni. Későbbi vallomásaiból megtudhatjuk, már akkoriban belátta, hogy kortársai az irányú tehetsége jóval felülmúlja az övét. Megemlít pár nevet – például Puskás Ferenc, Szusza Ferenc –, akik szerinte korának legnagyobbjai voltak. Baráti kapcsolata ezen személyekkel még 60 év után is igen intenzív volt.
Túlélte az Aranycsapat összes tagját.
(Forrás és borítókép nemzetisport.hu)