quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Vásárhely24.com archívum

Békéscsabán az Emlékpont kiállítása

2018. október 16.

A hódmezővásárhelyi Emlékpont Összefogás a szabadságért című tablókiállítása október 15-én nyílt meg a Békéscsabai Szakképzési Centrum Trefort Ágoston Szakgimnázium és Szakközépiskola Kollégiumában. Köszöntőjében Kiss Mihály, az intézmény igazgatója rámutatott: minden ország számára fontos pillanat az, amikor a nemzet visszanyeri szabadságát, s ezért fontos az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire is emlékeznünk.

A tárlatot Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója nyitotta meg a békési megyeszékhely középiskolájában, emlékeztetve, hogy a magyarság már a tizenkilencedik század függetlenségi törekvései idején bizonyította, mennyire fontos számára a szabadság, s így tett a térség akkori legnagyobb stratégiai pozícióval rendelkező birodalma, a Szovjetunióval szemben is 1956-ban.

A forradalomhoz vezető út 1944 őszén kezdődött Békés megye és az akkori Csanád megye határán, ahol a Vörös Hadsereg a trianoni Magyarország területére lépett, s hazánk a nagyhatalmi megegyezések nyomán a szovjet érdekszférába került. A kommunista diktatúra Magyarországon 1948-ra kiépült, bevezették a tervgazdálkodást és újraosztották a vagyont, államosítással elvéve a kiskereskedők üzleteit, a parasztok földterületeit, s indítottak mintegy egymillió ember ellen bírósági és kitelepítési eljárást.

Miklós Péter hangsúlyozta, hogy a kommunista hatalomnak sikerült elérnie, hogy 1956-ra sem falun, sem városban nem volt olyan társadalmi réteg, sem értelmiségi, sem kétkezi munkás, amely elégedett lett volna Rákosi Mátyás magát népi demokratikusnak hazudó, a szovjet megszálló érdekeit szolgáló kommunista diktatúrájával. Parasztok, értelmiségiek, gyári munkások fogtak össze 1956-ban a szabadságért, a többpártrendszerért és a polgári demokráciáért, ’56 novembere után pedig a szovjet megszállók ellen.

– A forradalomban a prímet az ifjúság, a pesti srácok és a vidéki fiatalok vitték – szögezte le Miklós Péter –, emlékeztetve, hogy 1956. október 16-án a szegedi egyetemisták hozták létre a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét. A MEFESZ a forradalom kitörése előtt egy héttel fogalmazta meg a beszolgáltatások beszüntetésének, a többpártrendszer és a szovjet csapatok kivonulásának igényét, s két nappal később a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium diákparlamentje is a kommunista-ellenes törekvések mellé állt.

A tárlat megnyitását követő Miklós Péter előadást tartott a békéscsabai diákoknak, amelyben a forradalom több, dél-alföldi fiatal résztvevőjének sorsát mutatta be.

 

Forrás Arany-Tóth Attila